A Pitney Bowes Software megbízásából készült tanulmány Ausztrália, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok közösségi média marketing trendjeit hasonlítja össze, hét üzleti szektorban.

A biztosítási ágazat marketing költségvetésének jelentõs részét közösségi médiába fekteti, raáadásul a megkérdezettek szerint a 2011-ben mért 11%-ról, 2013-ban 25%-ra nõ az arány.

Ennek ellenére a szektor még mindig óvatosan közelít a közösségi médiához, amit az is alátámasztani látszik, hogy a megkérdezett biztosítótársaságoknál tízbõl mindössze hat (63%) marketingigazgató vallotta, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségi médiára külsõ kommunikációjukban. Valamennyi ágazat közül a biztosítók esetében volt a legalacsonyabb ez az arány, az átlag 69% volt, míg a legmagasabb arányt a telekommunikáció területén mérték, ahol 10 markeingvezetõ közül 8 mondta azt, hogy egyre nõ a közösségi média szerepe külsõ kommunikációjukban.

A biztosítási szektorban megkérdezett marketingesek kevesebb mint fele volt biztos abban, hogy közössségi média kampányaik hatékonyak (49%) – ami a legalacsonyabb az összes ágazat közül - miközben kevesebb mint egyharmada (31%) érezte úgy, hogy elég információval rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közösségi médiára fordított összegek hogyan hatnak a szerezet jövedelmezõségére, szemben a telekommunikációs ágazattal, ahol minden hatodik marketingvezetõ kellõen informáltnak véli magát a kérdésben.

A jelentés szerint a szektor óvatossága megalapozott, mivel az ügyfelek gyakran nem lelkesednek oly mértékben a közösségi médián keresztüli marketingért, mint amennyire maguk a marketingvezetõk. A felhasználóknak csupán negyede használja a közösségi média felületeit arra, hogy kövesse a különbözõ cégek vagy márkák tevékenységeit (26%), miközben többségük elsõsorban családjával, vagy barátaival tartja a kapcsolatot a közösségi médiafelületeken (78%).

Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezett fogyasztók 65%-a válaszolta azt, hogy elfordulna egy márkától, ha az idegesítõ és zavaró tevékenységet folytatna a közösségi oldalakon. Ezzel szemben 68% mondta, hogy utánajárt, vagy esetleg meg is vásárolt már online barátok által ajánlott terméket.

A kutatás kimutatta, hogy a vásárlók egy adott márkával kapcsolatosan leginkább a leárazások, kuponakciók, új termékek és szolgáltatások, illetve közelgõ leárazások és események iránt érdeklõdnek. Ezzel szemben a marketing döntéshozók közül tízbõl egy említette ezeket az interakciókat. Nagyra értékelik ugyanakkor a hírlevelek hatékonyságát, a szervezet társadalmi felelõsségvállalásával és az ügyfelek elégedettségének felméréseivel kapcsolatos tartalmakat.

Az összes megkérdezett marketinges számára nagy kihívást jelent annak meghatározása, hogy mely közösségi média csatornába érdemes invesztálni. Abban még egyetértés mutatkozik a marketingesek és a felhasználók között, hogy a Facebook a legnépszerûbb és legmegbízhatóbb közösségi felület, az egyéb közösségi médiumok fontosságában azonban nem értettek egyet. A Facebook mellett a legtöbbet a Twitter (57%) és a Google+ (51%) felületeken való megjelenésbe fektetik a cégek, holott a felhasználók at YouTube-ot sokkal jobban értékelik a fenti két csatornánál, amit a marketingesek csak az ötödik helyen említettek.

A biztosítótársaságok számára meglehetõsen nehéz hozzászokniuk a dezintermediáció (a közvetítõk kihagyása) hatásaihoz, az ár alapú versenyhez és az egyre hozzáértõbb ügyfelekhez. Általában felfogták, hogy a közösségi média egy jó csatorna lehet az ügyfélközpontúság növeléséhez és hosszú távú kapcsolat kiépítséhez, amely nyereségességük fenntartásához nélkülözhetetlen - olvasható a Pitney Bowes Software jelentésében.

Mindenesetre célszerû továbbra is óvatos maradniuk, mivel ahogy a kutatásból is kiderül, egyelõre nincs még valós kapcsolat a marketingesek közösségi médiával kapcsolatos nagy elvárásai és az ügyfelek részvételi szándéka között. Ha továbbra is a régi marketing modelleket, a mûsorszóró jelleget követik a társaságok a közösségi oldalakon, akkor megvan az esély rá, hogy a vásárlók elfordulnak, rosszabb esetben pedig blokkolják az adott brandet, holott a biztosítótársaságoknak épp hûséges ügyfelekre lenne szükségük.