Mennyit ér egy biztosító? Nem változtak a befektetõk elvárásai
2013.02.27
A Geneva Association tavaly decemberben megrendezett konferenciáján olyan kulcsfontosságú kérdések kerültek megvitatásra, mint a befektetõk európai biztosítási ágazattal szembeni hozamelvárásai, az ágazatra nehezedõ legfontosabb problémák és kockázatok, valamint a részvények árfolyamának és az iparág alapvetõ mutatóinak alakulása. Az esemény egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az intézményi befektetõk körében mit sem változott az ágazat megítélése, illetve hozamelvárásaik 2009-hez képest.

A befektetõk elvárásainak változását a Geneva Association úgy próbálta szemügyre venni, hogy összevetette a 2009 decemberében, szakosított intézményi befektetõk körében végzett nemzetközi felmérés eredményeit a hasonló, 2012 októberében készült felmérés eredményeivel. A 2009-es felmérésben mintegy 25 intézményi befektetõ vett részt az Egyesült Államokból, Európából, az Egyesült Királyságból és Svájcból, melyek speciálisan biztosítók részvényeire fókuszáltak. A 2012-es felmérésben 15 befektetõ vett részt ugyanebbõl a régióból. Az összevetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az európai/svájci biztosítási szektorral szembeni, következõ 2-3 évre vonatkozó hozamelvárások (return on expectations, ROE) nem változtak a két felmérés között. A befektetõk többsége továbbra is 10-12 ROE-t tart elérhetõnek és reálisnak az iparág esetében. A Geneva Association szerint ez jó hír az iparág számára, hiszen annak jeleként fogható fel, hogy a befektetésbõl származó - a rekord alacsony kamatlábak miatt - egyre halványuló bevételeket ellensúlyozni tudja a biztosítók hatékonyságnövekedése.

Egyes befektetõk a speciális biztosítótársaságokat, mint amilyen a Lloyd’s, illetve a vezetõ globális biztosítótársaságokat, mint az Allianz, vagy a Zurich Insurance Group esetében a piaci átlagnál magasabb ROE elérésére is alkalmasnak vélik. Másrészt a rekord alacsony kamatlábak, a hosszú lejáratú mérlegek és a visszafogott új üzletszerzések miatt az életbiztosítók esetében a 10-12%-os piaci átlagnál alacsonyabb ROE-t várnak a megkérdezett befektetõk.


A befektetõket arról is megkérdezték, hogy miként határozzák meg egy biztosítótársaság értékét befektetési folyamatuk során. Szinte minden szakember szorzószámos értékelést alkalmaz, méghozzá a részvények árfolyamát viszonyítja a cégek (kiigazított, vagy valós) könyv szerinti értékéhez (P/BV). Szintén fontos mutatónak tekintik az osztalékhozamot, amely továbbra is az egyik legfontosabb érvnek tekinthetõ a biztosítók részvényeinek vásárlásához, vagy tartásához a mostani, nehéz pénzügyi piaci környezetben. Ugyancsak sokan alkalmaznak valamilyen árfolyam/nyereség hányadost (P/E) további értékelési módszerként. Azonban néhányan egyértelmûen kijelentették, hogy egyáltalán nem foglalkoznak P/E mutatókkal, mivel az – különösen életbiztosítók esetében – egyáltalán nem mond semmit.

Érdekes módon az egykor széles körben használt mutatót, az úgynevezett beágyazott értéket (embedded value) – amely a saját tõke + a meglévõ portfolió értéke - nem igazán említették a kulcsfontosságú értékelési mutatók között. A General Association véleménye szerint a kamatlábak normalizálódásával a jövõben ez a mutató ismét fontossá válhat.