A bizottság hétfõi ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a jogszabályoknak megfelelõen történt.
Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezetõ igazgatója a bizottság ülésén kifejtette: a felügyelet figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggõ jogi szabályozás alakulását annak érdekében, hogy megvizsgálja, a pénzintézetek egyoldalú díjemeléssel át tudják-e hárítania tranzakciós illetéket.
Kiemelte: a jogszabályok szerint a pénzintézetek az illeték áthárítása érdekében szigorú feltételek mellett díj- és költségemelést hajthatnak végre. A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerzõdésmódosításra - vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására - olyan díjaknál és költségeknél van lehetõség, amelyet az ügyfelekkel kötött szerzõdések eleve tartalmaztak - mondta Kolozsi Sándor.
Szólt arról is, hogy mivel a fogyasztók számára érzékeny kérdésrõl van szó, a PSZÁF 2012 decemberében elindította honlapján Európában egyedülálló számlaválasztó programját.
Kolozsi Sándor hangsúlyozta: fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF a gyakorlatban is figyelemmel kíséri a folyamatokat, ezért januárban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 164 pénzügyi intézménynél. Ennek elsõ eredményeit már feldolgozta a felügyelet. Az ügyvezetõ igazgató az eredményekrõl kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt intézmények valóban jogszabálysértést követtek el a gyakorlatban, csak ennek gyanúja áll fenn.
A képviselõknek kiadott háttéranyagból kiderül: néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerûen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az õt terhelõ illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerzõdési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerzõdésmódosítást megalapozó feltételeket.
Két bank és 9 takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerzõdéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél elõfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint 40-nél, hogy a termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.
Kolozsi Sándor Simon Gábor (MSZP) kérdésére reagálva kifejtette: a PSZÁF vizsgálja, hogy az adott intézmények jogszerûen jártak-e el, de ez hosszabb folyamat mivel 154 intézmény közel 2000 termékét kell górcsõ alá venniük. Ha az intézmények jogszabálysértést követtek el, a PSZÁF bírságot szabhat ki, eltilthatja azokat a jogszabálysértéstõl, vagy akár visszatérítésre is kötelezheti õket.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára az ülésen kifejtette: a tranzakciós illetéknek piactorzító hatása van, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatások szabadon áramolhatnak az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy egy másik országban, másik bankban nyitnak számlát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adóbevételek teljesítése válik erõsen kockázatossá, hanem azt is, hogy a banki szektorból az ehhez a pénzforgalomhoz tartozó forrásállomány is kimegy az országból - tette hozzá.
A fõtitkár elmondta: minél magasabb a tranzakciós illeték, annál nagyobb az ilyenfajta elvándorlás. Ezt a hatást jelentõsen erõsíti, hogy több környezõ - elsõsorban Magyarországtól északnyugatra található - országban megkezdõdött a határ menti területeken a lakossági és vállalati ügyfelek átcsábítása.
Minden bank és takarékszövetkezet versenyhelyzete, saját piaci pozíciója alapján reagált az illeték bevezetésére, és folyamatosan figyeli a piacot jelenleg is - mondta Kovács Levente.
Szilágyi György (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy pártja már a tranzakciós illeték bevezetésekor jelezte, hogy az valójában nem illeték, hanem adó, és kifogásolta, hogy a bankoknak gyakorlatilag jogszerû lehetõségük volt a díjak áthárítására az ügyfelekre, amit meg is tettek.
Zsigó Róbert (Fidesz) szerint még nincs elég tapasztalat az áthárításról, a PSZÁF vizsgálata is folyamatban van, véleményt alkotni, következtetéseket levonni csak a részletes eredmények ismeretében lehet majd.