Miért nem fogynak itthon az életbiztosítások?
2013.03.20
Negyedével kevesebb új életbiztosítást kötöttek tavaly a magyar családok, mint egy évvel korábban, miközben a háztartások teljes vagyona nõtt, egyes megtakarítási formák (pl. állampapírok) pedig egyenesen szárnyaltak. Innovációra szorul a biztosítási piac.

Az egy évvel korábbihoz képest negyedével csökkent 2012-ben a magyar biztosítási piac új életbiztosítási szerzéseinek volumene. Az új szerzõdések állománydíja ugyanis alig érte el a 60 milliárd forintot tavaly - írja a Portfolio.hu. 2005 óta ez lett a második legrosszabb év a magyar életbiztosítások értékesítése szempontjából, csak a válság mélypontját jelentõ 2009-es év sikerült rosszabbul.

Az életbiztosítási piac negyedik negyedéve 2012-ben is jobban sikerült az elõzõ kettõnél, ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest 32%-kal esett vissza az értékesítés az év utolsó három hónapjában. A 2011-es bázist a lejáró termékek \"életben tartása\", vagyis új termék formájában való újrakötése felfelé torzította.

Az elmúlt években a befektetési egységhez kötött (unit-linked) termékek részaránya fokozatos csökkent az új szerzéseken belül: 2010-ben még 82%, 2011-ben 75%, tavaly pedig csak 71% volt ezek aránya. Ugyanakkor a részvénypiaci emelkedés és alacsony kamatkörnyezet mellett emelkedhet a betéteknél magasabb hozamot ígérõ megtakarítási jellegû biztosítások népszerûsége.

A biztosítók díjbevétele tavaly jelentõsen, 9%-kal visszaesett, ezen belül az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódóak 14,5%-kal, a rendszeres díjas termékeké 6,5%-kal. A magyar lakosság által életbiztosításokra fordított összeg reálértéke nem érte el a 2005-ös szintet.

Mivel más háztartási megtakarítások jobban teljesítenek, a biztosításokban kezelt vagyon 2011 eleje óta egyre kisebb szerepet tölt be a lakossági megtakarításokon belül. 2011 márciusának végén a megtakarítások 6,22%-a életbiztosítás volt (az volt a csúcs), 2012 végén azonban már csak 5,67% az arányuk.

2011-hez hasonlóan tavaly is az életbiztosítások értékesítése haladt a legrosszabbul a pénzügyi szektorban: miközben ezekbõl vonták ki a legtöbb pénzt a háztartások, a készpénz-, bankbetét-, részvény- és egyéb értékpapír-állományuk egyaránt nõtt. Utóbbiak növekedése jelentõs részben a lakossági állampapíroknak köszönhetõ.