Felmérés a továbbtanulás várható költségeirõl: a szülõk felének rendkívül megterhelõ
2013.04.02
A középiskolás gyermekek továbbra is „jó befektetésnek” tartják a diploma megszerzését, döntõ többségük szeretne továbbtanulni. A szülõk kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsõfokú tanulmányokat, ha a gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt. A megkérdezett szülõk harmada egy félévben átlagosan körülbelül 250 ezer Ft tandíjjal számol – derül ki a Generali Biztosító 1200 fõs reprezentatív kutatásából. Összességében minden második szülõ pénzügyileg nagyon megterhelõnek érzi az egyetemi évek finanszírozását: a szükséges havi 80 ezer Ft pluszköltség elõteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna.

A Generali a gyermekes vagy a jövõben gyermeket tervezõ 18-59 év közötti magyar lakosság körében indított reprezentatív (teljes minta: 1200 fõ) kutatássorozatot a gyermekvállalással kapcsolatban. Egy gyermek felnevelésének várható anyagi költségei után ezúttal kifejezetten a továbbtanulás költségeit vizsgálta a társaság – ismertette Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója kedden a Generali Sajtóklub rendezvényén.


Az eredmények szerint a kutatásban részt vevõ szülõk 36%-ának van középiskolás gyermeke: döntõ többségük szeretne továbbtanulni (négybõl hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülõk számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása. Míg egy gyermek havi ellátását 30-40 ezer forintra becsülik a szülõk és a gyermeket tervezõk, ez az összeg 80-90 ezer forintra ugrik egy felsõfokú tanulmányokat folytató gyermek esetén. A középiskolás gyermeket nevelõ szülõk számításai szerint – a tandíj nélkül – gyermekük továbbtanulása átlagosan havi 80 ezer Ft plusz költséget jelent majd a családnak. A fent említett összegbõl kiindulva az érintett szülõk kétharmada (64%) most úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudják finanszírozni gyermekeik felsõfokú tanulmányait, ha az államilag támogatott képzésre nyer felvételt, míg a többiek (36%) átlagosan körülbelül 250 000 Ft tandíjjal számolnak.

Az egyetemi/fõiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93%). A lista második helyén az utazási költség (80%), a harmadik helyen a felsõoktatási tandíj szerepel (75%). Érdekes kimutatás, hogy a gyermeket tervezõk lényegesen nagyobb arányban számolnak albérleti díjjal és az albérlethez kapcsolódó rezsiköltségekkel, mint a gyermekkel már rendelkezõ szülõk.


„Kutatásunk szerint a középiskolás gyermekek szüleinek több mint fele pénzügyileg nagyon megterhelõnek érzi a felsõoktatás finanszírozását, de a gyermekvállalás elõtt állókat is aggasztja a kérdés. Egy átlagos magyar család számára komoly nehézséget jelenthet az említett összegek azonnali elõteremtése, ezért érdemes elõre felkészülni a jövõre, és már a gyermek születésétõl kezdve különbözõ megtakarítási konstrukciókban gondolkodni. Mindez azért is igaz, mert a diploma megszerzése továbbra is az egyik, ha nem a legjobb befektetés, ami nélkül egyre kevésbé elképzelhetõ a boldogulás napjainkban” – mondta el az eseményen Schaub Erika.

Arra a kérdésre, hogy mibõl tervezik gyermekük taníttatását fedezni, a legtöbben azt válaszolták, hogy számítanak gyermekeik iskola melletti munkavállalására (39, illetve 60%). A leendõ szülõk fele megtakarításaihoz is hozzányúlna szükség esetén, a továbbtanulás elõtt álló gyerekek szülei számára viszont inkább a diákhitel jelenthet segítséget (31%), de sokan vállalnának másodállást is (25%).

A sajtóklub meghívott elõadója, Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Fõiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a kutatás kapcsán hangsúlyozta: „Felsõfokú tanulmányokat folytatni hosszú távú befektetés, és nem csak azok számára, akik államilag támogatott képzésre kerülnek be. Diplomás Pályakövetési Rendszerünk adatai szerint a BGF-en végzett hallgatók 43%-a már az abszolutórium megszerzésekor rendelkezik fõállású munkaviszonnyal. A végzést követõen munkát keresõ frissdiplomásoknak pedig átlagosan 3,5 hónapra van szükségük a sikeres elhelyezkedéshez. Mindemellett a diplomával rendelkezõk magasabb átlagbérre is számíthatnak a munkaerõpiacon, hosszú távon tehát mindenképpen jobban jár az, aki magasabb végzettséggel vág neki a nagybetûs életnek”.


A Generali Gyermekjövõ Program honlapján található kalkulátor segítségével mindenki könnyen kiszámolhatja, milyen kiadásokra kell felkészülni a különbözõ életkorokban. Segít megtervezni és rendszerezni például a továbbtanulás, az esküvõ és az otthonteremtés várható költségeit is, és különbözõ megtakarítási konstrukciókkal felkészülni. Havi néhány ezer forint befizetésével elõre összegyûjthetjük a gyermek tandíjához, vagy tanulmányai alatti megélhetéséhez szükséges összeget – mutatott rá Schaub Erika.