A potenciálisan a teljes KKV hitelállomány közel 15 százalékát kitevõ intézkedések tükrözik azt a törekvést, hogy a lehetséges eszközökkel erõsíteni kell a vállalati szféra teljesítõképességét, s ezen keresztül a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság emelését. A növekedés beindítása valamennyi gazdasági szereplõ közös érdeke. Fontos, hogy a program a tartalékok biztonságának megõrzése mellett valósulhat meg.

A devizában fennálló KKV hitelállomány 13 százalékát kitevõ, 250 milliárd forintos csomag, amely a devizahitelek aktuális árfolyamon történõ átváltását célozza alacsony kamatozású forinthitelekre, hozzájárulhat az érintett vállalatok kamatterheinek csökkentéséhez, az árfolyam kockázatuk kiiktatásához, egyben hitelképességük javulásához és így áttételesen a banki KKV hitelállomány minõségének javulásához.

Az alacsony kamatszint mellett kihelyezendõ, céljuk szerint új hozzáadott érték elõállítására fordítandó KKV hitelek növelhetik a fizetõképes hitelkeresletet ebben a vállalati szegmensben, ez pedig végsõ soron hozzájárulhat a banki hitelaktivitás emelkedéséhez is.

A jegybanki intézkedéscsomag harmadik pillérétõl várt hatás – a rövid lejáratú devizaforrások hosszabb lejáratúra való lecserélése – csökkentheti a magyar nemzetgazdaság forrásoldali sérülékenységét.

Az, hogy az MNB a végrehajtás kialakításába be kívánja vonni a piaci szereplõket is, elõsegíti, hogy a bejelentett intézkedések a leghatékonyabban érvényesülhessenek. A PSZÁF számára fontos, hogy a program kibontása és végrehajtása során a prudenciális szempontok megfelelõen érvényesüljenek.