A vizsgált éghajlati modell alapján a kutatók azt jósolják, hogy az óceán felmelegedése miatt az atlanti hurrikánok táptalaja mintegy 700 mérfölddel keletre tolódik, erejük pedig növekedni fog.

Az atlanti hurrikánok maradványai rendszeresen érintik Európát, azonban ha ez a jóslat valóra válik, akkor ezekbõl a maradványokból óriási viharok alakulhatnak ki, jelentõs károkkal fenyegetve kontinensünket.

Egyre több hurrikán erejû szélvihar fogja tehát elérni Európát még ebben az évszázadban, melyek többsége elgyengült-feloszlott (\"dissipated\") trópusi vihar lesz, azonban a Sandy szupervihar megmutatta, hogy ezek is óriási károkat tudnak okozni. A kutatók által használt modell azt mutatja, hogy az Európát jellemzõen augusztus és október között érintõ hurrikán erõsségû viharok száma a jelenlegi évi 2-rõl az évszázad végére évi 13-ra nõhet, melyek szinte kivétel nélkül trópusi eredetûek lesznek.

Ennek nyilvánvalóan óriási hatása lenne az európai biztosítókra és viszontbiztosítókra, akik jelenleg általában az európai téli viharok, szélviharok ellen védik magukat, amely jellemzõen a decemberi-márciusi idõszakot érinti.

Jelenleg évente az európai szélviharok átlagosan mintegy 2 milliárd eurónyi gazdasági kárt, ezen belül 1,5 milliárd eurónyi biztosítói kárt eredményeznek.

Ha a tanulmány elõrejelzései bejönnek, akkor az évszázad végére a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak jobban kell majd aggódniuk a hurrikán jellegû és hibrid viharok miatt, mint a mostani szélviharok miatt. A legrosszabb forgatókönyv szerinti évi 13 vihar esetén Európa biztosított kárainak nagysága megegyezhet az USA jelenlegi hurrikán-kárainak nagyságával. Ebben az esetben Európában is megugorhat a katasztrófa kötvények használata, ami jelenleg inkább az USA-t jellemzi, és az ottani hurrikán-károk fedezetéül szolgál.