Európa nagyobb iramban melegszik, mint a világ számos egyéb része: az európai hõmérséklet átlagosan 1,3°C-kal volt magasabb az elmúlt évtizedben, mint az iparosodás elõtti korban, míg ugyanez az érték a világ egészére nézve átlagosan 0,8°C. Az éghajlatváltozás az éghajlati, földrajzi és társadalmi-gazdasági viszonyoktól függõen más-más hatást fejt ki az EU különbözõ részein, de végeredményben az összes tagállamot sújtja.

Egyes szélsõséges idõjárási események megszaporodtak, dél- és közép Európában például gyakoribbak lettek a hõhullámok, az erdõtüzek és a szárazság. Az északi és észak-nyugati területeken az elõrejelzések szerint egyre hevesebb esõzésekre és áradásokra lehet számítani, s ennek következtében megnõ a part menti vízbetörések és a parti erózió kockázata. Az események elõfordulási gyakoriságának növekedése várhatóan egyre nagyobb katasztrófákat idéz majd elõ, ami pedig jelentõs gazdasági veszteségeket, közegészségügyi problémákat és egyre több emberhalált fog okozni.

Az éghajlatváltozás tekintetében Európában a Földközi-tenger medencéjén kívül különösen érzékeny területnek számítanak még a hegyvidékek, a sûrûn lakott hullámterek, valamint a part menti, a legkülsõ és az Északi-sarkkörön belül fekvõ területek. Európa lakosságának háromnegyede ráadásul a hõhullámok, az áradások és az emelkedõ tengerszint veszélyének kitett városi területeken él.

Michel Barnier, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos így fogalmazott: „Egyre több a természeti és az ember okozta katasztrófa, miközben az ezek ellen biztosítást kínáló biztosítási szektor kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Fel kell tárni, hogy ez a biztosítási rés milyen európai szintû megoldásokkal hidalható át, milyen közös eszközök állíthatók a megelõzés szolgálatába, és minderre hogyan hívható fel a lakosság és az üzleti szféra figyelme. Ez a zöld könyv fontos vitát indít ezekrõl a témákról, és az egyes tagállamokban uralkodó helyzet teljesebb megismerését teszi lehetõvé.”

Krisztalina Georgieva, a nemzetközi együttmûködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelõs biztos a következõket mondta: „A jól kidolgozott biztosítási kötvények olyan piaci alapú eszközként is szolgálhatnak, amely az embereket eltántorítja a kockázatos viselkedéstõl, tudatosítja bennük a kockázatokat, és a gazdasági és pénzügyi döntésekben érvényre juttatja a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet mint szempontot.”

A stratégia három fõ célkitûzése

• A tagállamok cselekvésre ösztönzése: A Bizottság átfogó alkalmazkodási stratégiák elfogadására fogja ösztönözni a tagállamokat (jelenleg 15 ország rendelkezik ilyen stratégiával), és finanszírozást fog biztosítani az alkalmazkodóképességük megerõsítéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez. Ezenkívül a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezésen alapuló önkéntes kötelezettségvállalás segítségével szorgalmazni fogja a városi szinten történõ alkalmazkodást is.
  
• Uniós intézkedések az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség érdekében: ehhez a legfontosabb sebezhetõ ágazatokban – például a mezõgazdaságban, a halászatban és a kohéziós politikában – még jobban elõ kell segíteni az alkalmazkodást, gondoskodni kell Európa infrastruktúrájának ellenálló képesebbé tételérõl, és elõ kell mozdítani a természeti és az ember okozta katasztrófák elleni biztosítások igénybe vételét.
  
• Tájékozottabb döntéshozatal az alkalmazkodásra vonatkozó ismeretbeli hiányosságok felszámolása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformjának (Climate-ADAPT) az alkalmazkodással összefüggõ európai információszerzés egyablakos ügyintézési pontjává történõ továbbfejlesztése által.
  

Munkahelyteremtés, költségcsökkentés

A stratégia nagy hangsúlyt fektet az alacsony költséggel járó, a gazdaságra és az éghajlatra jótékony hatású, több szempontból is ésszerû alkalmazkodási lehetõségekre. A stratégia elõ fogja segíteni a fenntartható növekedést, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes beruházásokat, valamint munkahelyeket fog teremteni, különösen az építõiparban, a vízgazdálkodás ágazatában, a biztosítási szektorban, továbbá a mezõgazdasági technológiák és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás ágazatában.

A jövõbeli költségekre és haszonra vonatkozó becslések szerint minden egyes, az árvizek elleni védelembe befektetett euróval – a károk elkerülése révén – 6 eurót lehet megtakarítani. Az áradások következtében 1980 és 2011 között több mint 2500-an lelték halálukat, több mint 5,5 millióan váltak árvízkárosulttá és több mint 90 milliárd euró értékû közvetlen gazdasági veszteséget keletkezett. Az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás figyelmen kívül hagyásának az EU egészére vetített minimális költségét 2020-ban évi 100 milliárd euróra, 2050-ben 250 milliárd euróra becsülik.

Zöld könyv a katasztrófák biztosításáról

A világ sok más térségéhez hasonlóan az Európai Unió is szinte mindenféle természeti katasztrófa veszélyének ki van téve. A katasztrófák nem csupán emberéleteket követelnek, hanem akár több milliárd eurót elérõ kárt is okoznak minden évben, ez pedig hatással van a gazdasági stabilitásra és növekedésre. A katasztrófáknak határokon átnyúló hatásai is lehetnek, és a szomszédos országokban is egész térségeket veszélyeztethetnek. Még ha a nagyobb katasztrófák költségei szûk területre összpontosulnak is, a költségek megfelelõ biztosítási fedezete hiányában a tagállamokra nagy anyagi teher hárulhat, ami belsõ és külsõ egyenlõtlenségekhez vezethet.

Ez tehát az egész Unióban fontos probléma az állampolgárok, a vállalatok és a kormányok számára.

A zöld könyv számos kérdést vet fel a katasztrófabiztosítások megfelelõségére és hozzáférhetõségére vonatkozóan. A zöld könyvnek az a célja, hogy növelje a tudatosságot, és felmérje, hogy célravezetõ vagy indokolt-e uniós szintû cselekvéssel fejleszteni az Európai Unión belüli katasztrófabiztosítások piacát. Általánosabb értelemben ez a folyamat növelni fogja a tudásalapot, elõ fogja segíteni a biztosításnak mint a katasztrófakezelés eszközének a használatát, és ezzel hozzá fog járulni ahhoz, hogy kialakuljon a katasztrófakockázat megelõzésének és mérséklésének általános kultúrája.

Júniusig tart a konzultáció

Az alkalmazkodási stratégiát ismertetõ közleményt a Bizottság a többi uniós intézmény elé terjeszti véleményezésre. A Bizottság április 29-én Brüsszelben a stratégiáról konferenciát rendez az érdekeltek számára.

A zöld könyvre vonatkozó nyilvános konzultáció 2013. június 30-án zárul le. Amint a Bizottság megvizsgálta a kapott válaszokat, döntést fog hozni a legmegfelelõbb következõ lépésrõl, amely számos – jogalkotási és nem jogalkotási – formában is megvalósulhat.