Az előző negyedévek dinamikáját megközelítő, 24,2 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető Budapesten 2018 és 2019 első negyedéve között az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vidéki városokban a fővároshoz képest mérsékelten alacsonyabb, 21,1 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon, ami azonban folytatódó gyorsulást jelent az előző negyedévekben megfigyelt árváltozáshoz képest. A községekben az országos átlagtól 14 százalékponttal elmaradó, mindössze 3,4 százalékos átlagos éves lakásárnövekedés volt tapasztalható nominális értelemben. Az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban, az első negyedévben 7,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 17,4 százalékot ért el, kissé meghaladva az előző negyedévben megfigyelt 16,5 százalékos értéket. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 13,8 százalék volt a vizsgált időszakban.

Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően ismét gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, míg a községekben az előző negyedévben megfigyelhető lakásárcsökkenés után dinamikus áremelkedést tapasztalhattunk negyedéves alapon. Budapesten 2019 első negyedévében nominális alapon átlagosan 5,6 százalékkal drágultak a lakások, ami 1,5 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedév dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem közel azonos maradt a fővárosban: a 24,2 százalékos emelkedés közel 7 százalékponttal múlja felül az aggregált nominális lakásárindex növekedési ütemét. A vidéki városokban az első negyedévben 7,9 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest, így az éves nominális lakásár-emelkedés már meghaladta a 21 százalékot. A községekben az előző időszakban tapasztalt lakásárcsökkenést követően 7,1 százalékos lakásárnövekedés volt megfigyelhető negyedéves alapon, míg az éves növekedési ütem mértéke 3,4 százalék volt a kisebb településeken, ami jóval elmarad az országos átlagtól.

Valamennyi régióban gyorsult a vidéki városokban megfigyelhető negyedéves lakásár-dinamika az előző időszakban mért értékekhez képest. A legnagyobb mértékű áremelkedés a dél-alföldi városokban volt tapasztalható, ahol a negyedéves lakásár-drágulás meghaladta a 10 százalékot nominális értelemben. Ezt követték az észak-alföldi és az észak-magyarországi városok, ahol 9,3, valamint 7,7 százalékos árdinamika volt mérhető. A közép-dunántúli és a déldunántúli városokban 7 százalék körüli, míg a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli városokban 5-6 százalékos emelkedés volt megfigyelhető a lakásárakban 2019 első negyedévében. Éves alapon a közép-dunántúli és a dél-alföldi városok mutatták a legintenzívebb árdinamikát, ezekben a régiókban 24 százalékot meghaladó mértékben drágultak a lakások az előző időszakhoz képest nominális alapon. Az észak-alföldi régióban 23,1, a dél-dunántúli régióban 20,7, az észak-magyarországi régióban 20,2, a közép-magyarországi régióban 16,4, a nyugat dunántúli régióban pedig 14,8 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves alapon

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 7,2 százalékkal, reál értelemben pedig 6,6 százalékkal emelkedett 2019 első negyedévében. Az aggregált index éves növekedési üteme nominálisan 17,4 százalékot, míg reál értelemben 13,8 százalékot tett ki 2019 első negyedévében, vagyis országos átlagban a lakásáremelkedés kismértékben, közel 1 százalékponttal gyorsult az előző időszakhoz képest.