Johannes Hahn regionális politikáért felelõs uniós biztos ma bejelentette, hogy a Szlovéniában 2012 októberében és novemberében bekövetkezett súlyos áradásokat követõen az EU 14,6 millió eurós támogatást nyújt a Szolidaritási Alapból. Az áradások közvetlen következményeként a szomszédos Ausztria és Horvátország is kisebb károkat szenvedett, és a katasztrófát követõ szükségintézkedéseik költségeinek fedezése érdekében ez a két ország is részesül a támogatásból.

A Szolidaritási Alapért is felelõs Hahn biztos kijelentette: „Mai javaslatunk a Szlovéniával, valamint Horvátország és Ausztria érintett területeivel vállalt uniós szolidaritás kifejezése. A javasolt támogatás segít abban, hogy ellensúlyozzuk azt a pénzügyi terhet, amely ezeknél az országoknál az infrastruktúra helyreállítása és a szükségintézkedések végrehajtása során felmerült, továbbá támogatást nyújt az érintett térségek talpra állásához. A Bizottság költségvetés-módosítást terjeszt elõ annak érdekében, hogy a Tanács és a Parlament forrásokat bocsáthasson rendelkezésre a szlovén gazdaságot és a szomszédos országokat ért kedvezõtlen hatások csökkentése érdekében.”

A 2012. õszi heves esõzések miatt Észak-Szlovénia nagy részén, valamint Horvátország területén folyók léptek ki medrükbõl és nagy területek kerültek víz alá. Ausztriában különösen a Lavant folyó mellett fekvõ Lavamünd települést érintette súlyosan a katasztrófa. A Bizottság elemzése során megállapította, hogy az áradások kiváltó oka mind a három országban ugyanazon idõjárási körülmény volt, ezért a Szolidaritási Alap nemcsak a szlovéniai jelentõs katasztrófára vonatkozóan vehetõ igénybe, hanem kivételesen az érintett szomszédos országok tekintetében is.

A Szolidaritási Alap szabályainak megfelelõen a Bizottság összesen 14,6 millió euró támogatást javasol a három ország javára, amely összegbõl Szlovénia 14,08 millió eurót, Horvátország 286 587 eurót, Ausztria pedig 240 000 eurót kap.

Magántulajdonban keletkezett károk kompenzálására nem!

Szlovéniában súlyos károkat okozó heves esõzések kezdõdtek 2012. október 27-én, amelyeket további esõzések és viharos idõjárás követett, jelentõs áradásokat okozva november 4–5-én. A tagállami hatóságok a teljes kárt hozzávetõleg 360 millió euróra becsülik. Ez az összeg meghaladja a szlovén bruttó nemzeti jövedelem 1%-át, és jóval a Szolidaritási Alap Szlovéniára vonatkozó 214 millió eurós (a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ának megfelelõ) normál küszöbértéke felett van. Horvátország 11,5 millió euró, Ausztria pedig 9,6 millió euró összegben jelentett károkat.

Az Unió által nyújtott támogatás révén fedezni lehet az út-, ivóvíz-, szennyvíz- és energiainfrastruktúrákkal, az átmeneti szállásokkal és mentõszolgálatokkal, valamint a katasztrófa sújtotta területek megtisztításával kapcsolatban a három érintett ország tagállami hatóságai által hozott sürgõs intézkedések költségeit. A támogatást a magántulajdonban keletkezett károk kompenzálására nem lehet felhasználni.

A Szolidaritási Alapot a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó áradásokat követõen hozták létre. Az alap évente legfeljebb egy milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújt a jelentõs természeti katasztrófa által sújtott tagállamok és csatlakozó országok számára.