Gyorsabb és egyszerûbb támogatást ígér az EU a katasztrófák után
2013.07.26
Johannes Hahn, a regionális politikáért felelõs európai biztos tegnap terjesztette elõ az Európai Unió Szolidaritási Alapjának reformjára vonatkozó javaslatot. Az Európai Bizottság által tegnap elfogadott tervezet célkitûzése, hogy növelje a válaszadás gyorsaságát, egyszerûbbé tegye az alap alkalmazását, valamint egyértelmûbb kritériumokat határozzon meg arra vonatkozóan, hogy kik jogosultak az alapból való támogatásra.

Az Unió a 2002-ben létrehozott Szolidaritási Alapból eddig egész Európában 52 katasztrófa – többek között földrengések, erdõtüzek, szárazság, viharok és áradások – kapcsán összesen több mint 3,2 milliárd eurót kitevõ támogatást nyújtott 23 ország számára. Amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a tegnap elõterjesztett javaslatot, a katasztrófa sújtotta országok és térségek jelentõs javulásra számíthatnak az alap mûködését illetõen.

Johannes Hahn így nyilatkozott: „A katasztrófákat követõ újjáépítés és helyreállítás során rugalmasabbnak kell lennünk az országok támogatásában. Az Európai Bizottság javaslata egyértelmûen kifejezi az Unió szolidaritását, hogy szükség esetén segítséget nyújtsunk az európai térségek és országok számára. Olyan módosításokról állapodtunk meg, amelyek gyorsabbá, egyértelmûbbé és egyszerûbbé teszik a Szolidaritási Alap mûködését. A javaslat emellett arra ösztönzi az országokat, hogy fokozzák a katasztrófák megelõzésére és kezelésére irányuló erõfeszítéseiket. Ezért arra buzdítom az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy hagyják jóvá a tervezetet, hogy mielõbb biztosíthassuk a Szolidaritási Alap hatékonyabb és eredményesebb mûködését.”

Az új jogalkotási javaslat egyszerûsíti a meglévõ szabályokat, hogy a jelenleginél gyorsabban lehessen teljesíteni a támogatások kifizetését, emellett bevezeti az elõlegfizetés lehetõségét. Pontosítja továbbá a jogosultak körét, különösen a regionális katasztrófák tekintetében. A reform ezenfelül arra ösztönzi a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a katasztrófa-megelõzési és kockázatkezelési stratégiákra. Az alapelvek nem változnak: az alap finanszírozása továbbra is az uniós általános költségvetésen kívül történik.

Fõbb reformok:

  • A Szolidaritási Alap hatályának pontosítása, korlátozva azt a természeti katasztrófákra és kiterjesztve a szárazságra.
  • A jogosultságra vonatkozó szabályok egyértelmûbbé tétele regionális katasztrófa esetén: a károkra vonatkozó egységes támogatási küszöbérték bevezetése, amely a regionális bruttó nemzeti termék 1,5 %-a
  • Az elõlegfizetés lehetõségének bevezetése: az elõleg a várható támogatás 10%-a és legfeljebb 30 millió euró lehet
  • Az adminisztratív eljárás lerövidítése a jóváhagyási és végrehajtási szakasz egy megállapodásban való ötvözése révén
  • A katasztrófakockázat megelõzésének elõmozdítására vonatkozó intézkedések bevezetése: jelentéstételi követelmények és a támogatásra vonatkozó lehetséges feltételek.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapról

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) a 2002-ben Közép-Európát sújtó áradásokat követõen hozták létre annak érdekében, hogy jelentõs természeti katasztrófák esetén pénzügyi támogatást nyújtsanak az uniós tagállamok és a csatlakozásra váró országok számára.

Az alapból nyújtható támogatás elvben az állami hatóságok által végzett szükségintézkedések finanszírozására korlátozódik. A magánszemélyek által elszenvedett károkra és a jövedelemkiesésre az alap hatálya nem terjed ki.