A klímaváltozás újfajta társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezet, a hőhullámok hatásaival szemben ugyanis nem egyformán ellenálló vagy sérülékeny a lakosság. Magyarország területének 43 százaléka - ahol a jelenlegi lakosság 40 százaléka él - számít erősen vagy nagyon erősen sérülékenynek. Jelentősek a járási szintű különbségek, elsősorban a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl déli, összefüggő területein, valamint az Alföld szigetszerű foltjain vezethetnek súlyos népegészségügyi helyzethez az éghajlatváltozással mind gyakoribbá váló hőhullámok – írja a Napi.hu a KSH friss kutatása alapján.
Az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb globális egészségügyi fenyegetése, azonban nem egyformán sérülékeny egy-egy térség lakossága. Egyes társadalmi csoportok az átlagnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyek: többek között az 5 évesnél fiatalabbak, illetve a 60 évesnél idősebbek, a krónikus betegek, a komplex módon hátrányos helyzetűek és a szabadban dolgozók is.
Vannak szélsőségesen kitett országrészek is, amelyek vagy nagyobb mértékben elszenvedői a szélsőséges időjárási körülményeknek. Elsősorban a Dél-Alföld és a Dél- Dunántúl déli összefüggő területein, illetve az Alföld egyéb szigetszerű foltjain vezethetnek a jövőben súlyos népegészségügyi helyzethez a gyakoribbá váló hőhullámok.
A hőhullámos napok gyakorisága 2021-2050 között az ország egész területén 20-70 százalékkal növekedhet. A globális prognózis Európa és egyes nagyrégióinak a hőhullámokkal szembeni különös veszélyeztetettségével számol. A feltételezés szerint globálisan a középhőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése átlagosan 2-10 nappal is növelheti a hőhullámos napok számát. Ugyanakkor Európa középső nagyrégiójában - ahová Magyarország is tartozik - 2050-ig akár 30 nappal is emelkedhet az ilyen napok száma - idézik egy korábbi kutatás számait a tanulmány szerzői.
A hőhullámok bizonyítottan hőstresszt okoznak, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban előforduló hőhullámok közül a legjelentősebbek 12-52 százalékkal növelték a többlethalálozás mértékét. A 2007-es intenzív hőhullám például becslések szerint 800-1000 többlethalálozással járt országszerte.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől (például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból), amelyek jelentősen összefüggnek adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével. A kutatók ebből kiindulva két komplex mutató - társadalmi-gazdasági fejlettség, humán fejlettségi mutató (HDI) - átlagolásával határozták meg az alkalmazkodóképességet.
Fokozódik az igény az egészségügyi ellátás iránt
A hazai hőhullámok népegészségügyi kockázatai elsősorban az ország északnyugati részétől a délkeleti rész felé erősödnek. Leginkább érintett az ország keleti, északkeleti területe, valamint a déli országhatár menti térség.
Várhatón a hőhullámok gyakorisága és hossza is nőni fog az évszázad közepéig, vagyis az éghajlatváltozás következményeivel szemben legsérülékenyebb országrészekben még inkább fel kell készülni rá, hogy fokozódik az igény az egészségügyi ellátás iránt. Már a közeljövőben számolni kell az időskorúak részarányának további emelkedésével, a krónikus betegek ellátása iráni igény növekedésével.
Ám nemcsak a lakosság, hanem az egészségügyi intézmények is sérülékenyek - olvasható a kutatásban.
A hőhullámok fokozódása révén nő a sérülékenység az ország különböző részeiben, a helyi szintű hatások jelentkezésével pedig nőhet a területek gazdasági differenciáltsága, fokozódhatnak a társadalmi különbségek, és ezek akár újfajta egyenlőtlenségek kialakulásához is vezethetnek.