„Valószínû, hogy az ukrán pénzügyi felügyelet 2013-ban is folytatni fogja biztosítótársaságok számának csökkentését, amely javíthatja a felügyelet minõségét valamint a helyi biztosítási piac befektetési vonzerejét” – fogalmazott az ukrán biztosítók szövetségének elnökhelyettese.

Alexandr Zaletov szerint az ukrán életbiztosítási piac koncentrációja jóval magasabb, mint a nem-életbiztosítási piacé. 2012-ben a három legnagyobb életbiztosító együttes piaci részesedése meghaladta a 44%-ot, míg a 3 legnagyobb nem-életbiztosítóé mindössze 11% volt. Ilyen mutatók általában a feltörekvõ piacokra jellemzõek.

Külföldi tõke Ukrajnában

Tavaly a külföldi tõkével mûködõ biztosítótársaságok száma 112 volt, amely az összes biztosítótársaság 27,1%-át adta. Közülük 84 nem-életbiztosítási, 28 pedig életbiztosítási területen mûködött. Az összes külföldi befektetés az ukrán biztosítási piacon 468,3 millió euró volt. Zaletov szerint az ország jelentõs gazdasági potenciálja miatt igen nagy az érdeklõdés a külföldi cégek részérõl az ukrán biztosítási piac iránt.

Annak érdekében, külföldi és hazai tõke is befektetésre kerüljön az ukrán biztosítási piacba, reformokra, a szabályozási és a felügyeleti folyamatok átláthatóságára, az adótörvények stabilitására és reformok végrehajtására van szükség olyan területeken, amelyek hozzájárulnak a piaci kapitalizáció növekedéséhez. Zaletov szerint ide sorolható a nyugdíjreform, a kötelezõ egészségbiztosítási rendszer reformja, a mezõgazdasági biztosítások, a környezeti kockázatok biztosítása, vagy épp az online biztosításkötés megreformálása.

Helyi piac vs. gazdasági válság

A felügyelet vezetõ helyettese szerint az ukrán biztosítási piac fejlõdésére a passzív követés jellemzõ, amely a makrogazdasági feltételek és a banki hitelezés alakulásához kötõdik. Ezt támasztja alá a biztosítási díjbevételek GDP-hez mért arányának folyamatos csökkenése, amely 2008-ban még 1,7%, 2012-ben már csak 1,3% volt.

A gazdasági válság ugyan nem vezetett az ukrán biztosítási piac összeomlásához, azonban meglehetõsen kedvezõtlen trend megjelenését okozta. A válságra adott elsõ válaszreakció a casco és lakásbiztosítások iránti kereslet csökkenése volt, különösen ami a banki és az ügynöki értékesítési csatornákat illeti. Ez eredményezte az ukrán biztosítási piac jelenlegi problémáját, annak igen egyoldalú fejlõdését.

Stagnáló casco biztosítások

2012-ben az ukrán lakosság mintegy 340 ezer casco biztosítást kötött, amely 5%-kal elmaradt a 2011-es üzletszerzéstõl, és 2,5-szer kevesebb, mint 2008 elõtt. A negatív tendencia mögött meghúzódó elsõdleges indok az ukrán autópiac tavalyi 1,38%-os csökkenése, ahol ráadásul az új autót vásárlóknak mindössze 45%-a kötött cascót a jármûvére. 2008-ban ez az arány még 70% volt. Ezen felül jelentõsen csökkent a biztosítható állomány is: míg 2008-ban ugyanis az ukrán autók átlagéletkora 17 év volt, 2012-ben már 19 éves autók közlekedtek jellemzõen az utakon.

A 2013-ra vonatkozó piaci elõrejelzések alapján, a casco piacon folyó versenyben csak azok a biztosítók nyerhetnek majd, amelyek rugalmas és innovatív biztosítási megoldásokat tudnak kínálni ügyfeleiknek.

Kockázatok a kgfb-piacon

Tavaly a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások értékesítése 0,9%-kal, 8,3 millió darabra csökkent, ezzel egy idõben ugyanakkor a biztosítók díjbevétele 4,5%-kal, 2,44 milliárd hrivnyára emelkedett. Ez részben azzal magyarázható, hogy tavaly lépett életbe a gépjármû-tulajdonosok kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló törvénymódosítás, melynek eredményeként egy éves idõszakra szóló biztosítási szerzõdések váltak jellemzõvé. A kgfb-biztosítások átlagos díja 28 euró volt tavaly, amely 5,4%-kal magasabb, mint 2011-ben.

2012-ben a gépjármûbiztosítók által kifizetett kártérítések mindössze 2%-a kapcsolódott személyi sérülésekhez, 98%-a pedig vagyoni jellegû károkhoz, 2013-ban várhatóan a harmadik fél sérülése miatt történõ kifizetések aránya 20% körüli lesz.

Az ukrán kgfb-piac felõdésével kapcsolatban Zaletov szerint a legnagyobb kockázatokat a biztosítók romló pénzügyi helyzete, a csõdök, a kárigények késedelmes kifizetése, a közúti forgalomban lévõ jármûvek nem megfelelõ felügyelete, ellenõrzése, a biztosítási szerzõdések, dokumentumok biztosítók és közvetítõk közötti mozgásának nem megfelelõ szabályozása, és nem utolsó sorban a biztosítási szolgáltatások alacsony színvonala jelentik.

Az ukrán jármûállomány potenciális megújítása és feltöltése a kgfb-piacon is növekedést eredményezne Zaletov szerint.

Mi várható év végéig?

Gazdasági növekedés szempontjából 2013 semmi pozitívat nem vetít elõre Ukrajna számára, miután az erõsen függ a külföldi piacoktól, ahol a kereslet továbbra is meglehetõsen törékeny. Az európai unió adósságválsága, a politikai instabilitás a Közel-Keleten, a romló kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal, valamint a fokozott verseny az exportpiacokon mind hatással vannak az ukrán cégek idei teljesítményére – fogalmazott Zaletov. A befektetési környezet romlása, és az ennek eredményeként kiáramló tõke szintén korlátozzák a gazdasági növekedést és a biztosítási piac fejlõdését.

A legjelentõsebb külsõ kockázatot a biztosítási piacra nézve az eurózóna adósságválsága, a Szolvencia II követelményeire történõ felkészülés, a következõ években várható gazdasági növekedés körüli bizonytalanság, a tõkepiacokhoz való nehéz hozzáférés, valamint a külföldi bankok ukrán piacról való kivonulása jelentik.

Az ukrán biztosítási piac tavalyi éves teljesítményét bemutató xls, amelyet az Xprimm bocsátott rendelkezésünkre, a cikk alján letölthetõ.