A törvénymódosítás lehetõséget teremtene arra, hogy bizonyos helyzetekben az eszközalapok – a befektetési alapok nem! - befagyasztásra kerüljenek. Ilyenre korábban is volt már példa: 2008-ban befagyasztották az ingatlanalapokat, a befektetõk nem juthattak azonnal a pénzükhöz, kérvényezniük kellett a kifizetést, amit leghamarabb 180 nappal késõbb teljesítettek. Most a törvénymódosítás kapcsán ez a rendkívüli intézkedés akár bevett eljárás is lehet - magyarázta dr. Patkós Róbert.

A Top Finance & Consulting Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint a törvénymódosítás védi ugyan az eszközalapokat, illetve azon ügyfelek vagyonát, akik nem akarják kivenni az eszközalapból a pénzüket, de a befektetõk közül jóval többen járnának pórul, mint ahányat segítene a rendszer, hiszen egyre többen 'menekítik' a pénzüket. - A biztosítók bizonyosan jól járnának, hiszen amennyiben csökken az eszközalap árfolyama, a befektetõk nem tudnak fejvesztve menekülni belõle, így tovább csökkentve az eszközalap értékét. Ugyanakkor ha sok befektetõ egyszerre száll ki az eszközalapból, akkor elkerülhetetlenné válik az áron aluli eladása, esetleg bedõlése, ami sem a befektetõknek, sem a pedig a biztosítóknak nem kifizetõdõ. A biztosítónak maradna 180 napja arra, hogy pénzzé tegye a veszélybe került eszközalapban lévõ fundamentumokat. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben sokan menekítenék a pénzüket a unit-linked típusú szerzõdéseikbõl, ugyanis a napi megélhetésért kell küzdeniük. Számukra az, hogy fél évig nem juthatnának a pénzükhöz, akár végzetes is lehetne - hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint sokkal fontosabb lenne a meggondolatlan törvénymódosítások helyett az emberek alapos és korrekt tájékoztatása a pénzügyi lehetõségeikkel kapcsolatban. Alapvetõ feladat lenne felhívni a figyelmet az eszközalap és a befektetési alap közti különbségre - véli.

A pénzügyi szakember szerint még a unit-linked biztosításokba befektetõk közül is sokan nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy az ügyfelek által befizetett összegek nem a biztosítási szolgáltatások finanszírozására fordítódnak, hanem befektetésbe kerülnek, amelyek elsõsorban eszközalapok és befektetési alapok formájában jelennek meg. Fontos lehet, hogy az ügyfelek ezen unit linked termékek kiválasztásakor különbséget tudjanak tenni aszerint is, hogy a biztosítás mögött eszközalapok vannak, vagy befektetési alapok. A befektetési alap önálló jogi személy, tehát ha az alapkezelõ tönkremegy, nem szenved kárt, míg az eszközalapokban elhelyezett ügyfélvagyon a biztosítók vagyonának részét képezi, így ha a biztosító becsõdöl, az eszközalapban elhelyezett ügyfélvagyon is elveszhet, illetve ha az eszközalap csõdöl be a fent vázoltak miatt, akkor az veszélybe sodorhatja a biztosítót is, így elindulhat egy 'dominó effektus'.

Véleménye szerint a hosszú távú megtakarítások esetében fontos, hogy eszközalapok helyett befektetési alapokat válasszunk, a folyamatosan változó piaci helyzetnek megfelelõen a befektetéseket rendszeres idõközönként érdemes felülvizsgálni, a portfóliót átrendezni. A unit-linked biztosításoknál ez a lehetõség adott, továbbá érdemes olyan biztosítót választani, ahol befektetési alapok vannak a biztosításban, nem pedig eszközalapok. Fontos azonban, hogy ez ne 'ad hoc' módon történjen, hanem szakmailag megalapozott módon, a kockázatokat és a várható eredményeket figyelembe véve. - A Top Finance ügyfeleinek évek óta folyamatos a nyeresége, tehát 2007 óta rendszeresen hozamuk keletkezett, miközben maguk dönthetnek arról, hogy a konzervatív befektetési stratégiát választják és a tõke nagy fokú védelmére törekednek vagy a dinamikus befektetési stratégiát követve jóval magasabb kockázatot vállalnak, de az elért hozam is jóval magasabb lehet - árulta el.