Az Insurance Europe szerint több kulcskérdés még tisztázatlan az Insurance Recovery and Resolution Directive (IRRD) kapcsán, amelynek hatálybalépését jelenleg 2027. január 30-ra tervezik. Az iparági szervezet úgy véli, hogy a biztosítóknak és a felügyeleti hatóságoknak túl kevés idejük marad a felkészülésre, miközben számos részletszabály még nem egyértelmű.

A szervezet szerint például nem tisztázott, pontosan mely biztosítók tartoznak majd a szabályozás hatálya alá, hogyan határozzák meg a „kritikus funkciók” fogalmát, illetve milyen módon finanszíroznák az esetleges szanálási költségeket. Az Insurance Europe ezért egy úgynevezett „stop-the-clock” kezdeményezést javasol, amely időt biztosítana a kérdések tisztázására és egy átfogó hatásvizsgálat elkészítésére.

A szervezet szerint a jelenlegi javaslat túlzottan részletes és adminisztratív terheket róna az európai (viszont)biztosítókra, ami versenyhátrányt okozhatna a globális piacon.

Az Insurance Europe tíz javaslatot fogalmazott meg a szabályozás egyszerűsítésére és arányosabbá tételére. Ezek között szerepel többek között a bevezetési határidő elhalasztása és fokozatos alkalmazása, a kötelező jelentési követelmények csökkentése, a kritikus funkciók pontosabb meghatározása, a kockázatalapú megközelítés erősítése, valamint a szolvencia-szabályozással – különösen a Solvency II rendszerével – való jobb összehangolás.

A szervezet szerint fontos lenne egy átfogó költség-haszon elemzés is, amely felméri az új szabályozás adminisztratív terheit és várható előnyeit. Emellett hangsúlyozták, hogy a viszontbiztosítás kulcsfontosságú kockázatkezelési eszköz, ezért a szabályozás nem akadályozhatja annak alkalmazását.

Angus Scorgie, az Insurance Europe prudenciális szabályozásért és nemzetközi ügyekért felelős vezetője szerint a biztosítási ágazat támogatja a pénzügyi nehézségek kezelésére való felkészülést, ugyanakkor ennek nem szabad indokolatlan terheket és magasabb költségeket okoznia a fogyasztók számára.