Megtartották a világ első Védőoltásügyi Világkonferenciáját
2019.09.16

Az Európai Bizottság az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) társházigazdaként szeptember 12én tartotta Brüsszelben a világ első Védőoltásügyi Világkonferenciáját. A konferencia célja az volt, hogy felgyorsítsa a globális fellépést a védőoltással megelőzhető betegségek terjedésének megfékezése és a védőoltásokkal kapcsolatban világszerte tapasztalt félretájékoztatás megakadályozása érdekében.

Megnyitó beszédében Jean-Claude Juncker elnök és Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója egyaránt arra figyelmeztetett, hogy sürgősen fokozni kell a védőoltással megelőzhető betegségek – például a kanyaró – megállítására irányuló erőfeszítéseket. Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát. A közelmúltbeli kitörések a teljes átoltottság hiányának közvetlen következményei; az elégtelenül beoltott tizenévesek és felnőttek is megfertőződtek a vírussal.

A védőoltások már jelenleg is évente 2–3 millió életet mentenek meg, de a globális átoltottság javításával további 1,5 millió haláleset lenne megelőzhető – mondta Jean-Claude Juncker.

Az átoltottságban mutatkozó hiányosságok hatékony felszámolása érdekében a konferencia számot vet a vakcinázást akadályozó megannyi tényezővel. Foglalkozik többek között a vakcinázáshoz való joggal, a szabályozással és a hozzáférhetőséggel, a védőoltások rendelkezésre állásával és az oltási szolgáltatásokkal kapcsolatos kényelmi szempontokkal; a társadalmi és kulturális normákkal, értékekkel és támogatottsággal; az egyéni motivációkkal, attitűdökkel, ismeretekkel és kompetenciákkal.

Az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) nagy fokú támogatását is sürgette. A GAVI kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy a globális átoltottsági célkitűzések a világ legszegényebb országaiban is teljesüljenek.

A Védőoltásügyi Világkonferencia foglalkozik továbbá a védőoltások kifejlesztésének felgyorsítására szolgáló új modellekkel és lehetőségekkel, valamint azokkal a módszerekkel, amelyekkel biztosítható az immunizáció közegészségügyi prioritásként és egyetemes jogként való elismertsége.

Oltásellenesség: az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező egyike

WHO a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságot – amely mögött közönyösség, bizalomhiány és kényelmesség állhat – globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közt említette 2019-ben. A védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és a fejlett egészségügyi alapellátási rendszerek alapját képezik.

A tudományhoz és a főbb egészségügyi kihívásokhoz való általános hozzáállást vizsgáló Welcome Global Monitor világméretű felmérése szerint az emberek 79%-a egyetért abban, hogy a vakcinák biztonságosak, és 84%-uk vélekedik úgy, hogy azok hatásosak. Ugyanakkor a védőoltásokba vetett bizalom unióbeli helyzetéről szóló jelentés azt mutatja, hogy számos uniós tagállamban nőtt az oltóanyagot elutasítók száma, ami összefügg azzal, hogy az oltóanyagok biztonságosságát és hatékonyságát tekintve világszerte alacsony a bizalom. A bizalom hiánya következtében jelentősen csökken az oltási lefedettség, holott a magas lefedettség elengedhetetlen az ún. nyájimmunitás biztosításához, és hiánya a betegség gyakoribb megjelenéséhez vezet.

Egy idén áprilisban közzétett Eurobarométer felmérés szerint az Európai Unió lakosságának közel fele (48%-a) úgy véli, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38%-uk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31%-uk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ezek az arányok többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudhatók be.

2019-ben mostanáig világviszonylatban annyi kanyarómegbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha. A kanyarómegbetegedések 2018-ban kezdődött hulláma 2019-ben folytatódott, amikor is a WHO európai régiójában mintegy 90 000, világszerte pedig több mint 365 000 esetet jelentettek az év első felében. Már ezek a féléves adatok is meghaladják a 2006 óta éves szinten jelentett esetszámokat.