A Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítójának részvényei 3,9%-kal, 139,01 euróra csökkentek, amely a legalacsonyabb napközbeni ár március 5 óta. A versenytárs Hannover Re részvényei ennél kisebb mértékben, 2,6%-kal csökkentek, míg Európa legnagyobb biztosítója, az Allianz árfolyama 1,5%-kal zuhant. A Reuters szerint a Swiss Re részvényei 2,1%-kal csökkentek, míg a Stoxx Europe 600 biztosítási index ma reggel szintén 1,6%-kal zuhant. A nap folyamán az index ugyan kicsit emelkedett, de még mindig alacsonyabb, mint a pénteki záráskor.

A Közép-Európában jelentõs pusztítást okozó, hétvége óta tartó árvizek Németország keleti és déli részén ma még tovább romlottak, Passau történelmi központját, ahol a Duna, az Inn és az Ilz folyók találkoznak, teljesen elárasztották. Szászország, Türingia és Bajorország állampolgárainak megsegítésére katonákat vezényeltek. A mostani özönvíz a 2002-ben pusztító árvízre emlékeztet, amikor is tömeges evakuálásra volt szükség, számos épület, köztük a 19. századi drezdai Semper Opera épülete is megrongálódott.

Katonák a gáton

A Canaccord Genuity elemzõi szerint nem fog rekordot dönteni a veszteségek mértéke, hozzátették azonban, hogy még az árvíz igen korai szakaszában járunk, amikor még az idõjárás is változhat és a csapadék is növekedhet. Az elemzõcég az Allianz és a Munich Re részvényeit vásárlásra, a Hannover Re papírjait tartásra javasolja.

Májusban a megszokott mennyiségnél közel kétszer annyi csapadék esett, ezzel május a második legcsapadékosabb hónap volt 1881 után – közölte a németországi meteorológiai szolgálat, a Deutscher Wetterdienst.

A Duna vízszintje meghaladta a 12,2 métert, amekkorát utoljára 1954-ben mértek, és várhatóan még hétfõn eléri a 12,5 méteres csúcsot – közölte a bajor környezetvédelmi minisztérium szóvivõje. A DWD elõrejelzései szerint további heves esõzésekre kell számítani Szászországban és a bajor Alpok déli részén.

2002-ben a biztosítási kárigények Kelet-Közép-Európában elérték a 3 milliárd eurót – derül ki a Munich Re adataiból. A biztosítási ágazat vesztesége most valószínûleg alacsonyabb lesz, mivel az önkormányzatok fokozták a védelem szintjét, továbbá az árvizek most inkább a vidéki településeket, mint a városokat érintik.

Bajorország több mint 1,6 milliárd eurót fordított árvízvédelemre 1999 óta, 2023-ig pedig összesen mintegy 3 milliárd eurót tervez ilyen célokra költeni – állítja a német Környezetvédelmi Minisztérium. A Bloombergnek nyilatkozó Canaccord Genuity elemzõje szerint a 2002-es németországi árvíz óta fokozódott az árvízkészültség, az emberek jobban fel vannak készülve.

Veszélyben a viszontbiztosítók

A jelenleg Ausztriában, Németországban és Csehországban tomboló árvíz várhatóan Közép-Európa más országaiban, így hazánkban is okoz majd károkat, amely a biztosítókon kívül a régió viszontbiztosítóinak eredményét is kedvezõtlenül érintheti.

A 2002-es biztosított veszteségek jó részét az európai viszontbiztosítókra hárították. A mostani árvíz szintén milliárdos veszteséget eredményezhet a biztosítótársaságok számára, habár addig, amíg az esõzések abba nem maradnak, és a víz vissza nem húzódik a medrébe, nem lehet megjósolni a veszteségek várható mértékét.

Ausztriában a meteorológiai szolgálat azt mondta, hogy a régióban két nap alatt csaknem két hónapnyi csapadék esett, ezért a folyók kiléptek medrükbõl, másutt az esõ okoz helyi árvizeket. A térség két legnagyobb folyója, a Duna és a Rajna partjainál számos városban katasztrófa riadót rendeltek el.

Mikor lesznek már árvízkockázati katasztrófa kötvények?

Európa egésze ki van téve az árvízkockázatoknak, a régió potenciális vesztesége pedig rendkívül magas. Számos folyóparti városban az árvízvédelem szintje nem felel meg egy száz évente egyszer elforduló árvíznek.

Jelenleg nincs a piacon olyan katasztrófa kötvény, amely az európai árvizek ellen szólna. Ez a jövõben azonban megváltozhat, hiszen tavaly õsz óta az európai biztosítási iparág számára katasztrófa-biztosítási adatokat szolgáltató független szervezet, a zürichi székhelyû Perils mûhold alapú, árvizekkel kapcsolatos adatokat is szolgáltat a nagyobb árvízi események alatt és után.

Európában az árvizek óriási veszélyt jelentenek, amelyek potenciálisan akár több mint 10 milliárd eurós biztosítási veszteséget is okozhatnak. A kockázati modellek és a megfelelõ veszteségi adatok fejlõdésével és széleskörû elterjedésével már csak idõ kérdése, hogy piacra kerüljenek az európai árvizekre szóló katasztrófa kötvények.

A Perils által rendelkezésre bocsátott, európai árvizekhez kapcsolódó iparági veszteségi adatok következtében a hagyományos kockázattranszfert helyettesítõ eszközök, így az ágazati viszontbiztosítások (industry loss warranties, ILW) is elterjedhetnek, különösen Közép-Európában, ahol a biztosított ingatlanok értéke nõtt, így a kockázat transzfer iránti igény is emelkedni fog. Az ILW-k az egyszerû viszontbiztosítástól abban különböznek, hogy a biztosítás vevõje nem a saját veszteségei bekövetkezése esetén kapja meg a biztosítási összeget, hanem a kifizetés valamilyen veszteségindexhez van kötve. Az ILW-ket elsõsorban az egész iparágat érintõ, katasztrófaesemények okozta veszteségek fedezésére használják.

A jelenlegi közép-európai árvíz egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhetõ a viszontbiztosítók számára, hogy igen jelentõs veszélyrõl van szó, amely az éghajlatváltozás nyomán a jövõben még súlyosabb károkat eredményezhet.