A polgári törvénykönyv tiltja a túlbiztosítást, az alulbiztosításra pedig annyit mond, hogy ekkor a biztosító arányosan kevesebbet fizet. Ezért fontos, hogy a biztosítási összeg - amennyire valaki a vagyontárgyait biztosítja - azonos legyen a valós értékkel.

A biztosítási összeg még közvetlenül az árvíz elõtt is módosítható, így aki alulbiztosította a vagyontárgyait, még megteheti, hogy a valós értékre emeli azt, így akár százezrekhez juthat, elfogadható többletdíj ellenében - hívja fel az érintettek figyelmét a CLB biztosítási alkusz társaság.

Újat nem érdemes kötni

Biztosítást viszont már nem érdemes kötni, mivel a biztosítók 15 napos moratóriumot alkalmaznak. Amennyiben a szerzõdés megkötése és a kár bekövetkezte között ennél kevesebb idõ telik el, akkor nem fizet a biztosító - áll a CLB közleményében.

A legnagyobb lakásbiztosító, az Aegon a biztosítottak kárenyhítési kötelezettségére hívja fel a figyelmet. Ennek lényege az, hogy az értéktárgyakat a tulajdonosok helyezzék biztonságba az árvíz megérkezése elõtt. Például az elektromos és elektronikus eszközöket célszerû mûanyag fóliába csomagolni és a várható vízszint fölé helyezni.

A polgári törvénykönyv kötelezi a biztosítókat arra, hogy viseljék az ügyfelek kárenyhítéssel kapcsolatos költségeit. Ez akkor is jár az ügyfeleknek, ha - erõfeszítésük ellenére - nem tudták megakadályozni a kár bekövetkeztét.

Ha autóban okoz kárt az árvíz, azt csak a casco biztosítás téríti. A garázsra kötött kiegészítõ biztosításban lehet kisösszegû jármûkár, de a casco ekkor sem spórolható meg.