Árvíz: mit tegyünk, hogy szó nélkül fizessen a biztosító?
2013.06.07
A következõ napokban tetõzõ dunai árhullám rendkívüli árvízi helyzetet okoz: a legrosszabb eshetõség szerint az áradás elvben gátakkal védett, lakott területeket is elönthet. A biztosítás nélkül álló ingatlanok tulajdonosai már nem sokat tehetnek: egy új biztosítás a nemzetközi normák szerint csak egy hónap múlva nyújt fedezetet a károkra. Ugyanez vonatkozik a meglévõ szerzõdések feltételeinek módosítására is. Oda kell azonban figyelniük azoknak is, akik biztosítással rendelkeznek, mert bizonyos esetekben a biztosító nem, vagy csak részbeni kártérítést fizet az áradás okozta károkra – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A díj rendezettsége

A legalapvetõbb hiba, ha az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét, emiatt a biztosító díjhiány miatt megtagadhatja a kárfizetést. Ezért minden ingatlantulajdonosnak célszerû ellenõrizni, hogy a biztosítási díjak rendezve vannak-e. Fontos tudni, hogy ha a biztosító már értesített bennünket arról, hogy a díj fizetésének elmulasztása miatt megszûnt a biztosításunk, már hiába próbáljuk rendezni az esedékes díjat, csak új biztosítás kötésére van lehetõségünk – ami a mostani helyzetben már nem jelent védelmet.

Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerzõdés szerint a biztosítás az ártérben épült és elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkra nem nyújt fedezetet. A mentett oldalon keletkezett károkat téríti, ám a teljes kárösszeg kifizetésének feltétele, hogy a biztosított minden tõle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy minél kisebb kár keletkezzen.

  • Ennek érdekében az ingatlantulajdonosok kötelessége, hogy a vízre érzékeny berendezéseiket, ingóságaikat a veszélyeztetett területekrõl (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra vagy adott esetben az emeletre) telepítsék át. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, a lehetõség szerint gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.
  • Kevesen tudják, hogy az alagsorban eleve csak polcon lehet vagyontárgyat tárolni. Egy felhõszakadás esetén is elõírás, hogy ezen az ingóságok legalább 15-30 centiméter magas emelvényen álljanak. Árvíz esetén, kihirdetett vészhelyzetben a biztosító joggal várhat el ennél szigorúbb óvintézkedést.
  • Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az áramtalanításról is gondoskodni kell.
  • Ha lehetõség van rá, az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével meg kell kísérelni, hogy a víz lehetõleg nem találjon utat az ingatlan belsejébe.
  • Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle idõpontjáig meg kell õrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést.


Ugyanakkor nem szabad elfeledni azt sem, hogy a legfontosabb nem a tárgyak, hanem az életek megóvása, Ezért egy esetleges kitelepítési határozat ellenében senki ne próbáljon a vagyontárgyak védelme miatt a helyszínen maradni.

„A tapasztalatok szerint a kárkifizetések zöme problémamentesen zajlik ugyan, de a kármegelõzõ, kárenyhítõ intézkedések elmulasztása esetén elõfordulhat, hogy a biztosító az árvízkároknak csak egy részét fogja megtéríteni – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – A szövetségünkhöz tartozó alkuszok nagy része ezekben a napokban hétvégén is az ügyfelek rendelkezésére áll, hogy a felmerülõ biztosítási problémák megoldásában gyors támogatást nyújtson, és elõsegítse, hogy a keletkezett károk szerzõdés szerint térüljenek meg.”