A nyugdíjak esetében tapasztalható “gender gap”-rõl most készített elsõ alkalommal jelentést a Bizottság, amelyben megállapította, hogy a férfiak és nyugdíjak átlagos állami és munkáltató által fizetett nyugdíjellátmánya közötti különbség több mint kétszerese a férfiak én nõk átlagfizetése közötti 16%-os eltérésnek.

Az EB azzal magyarázta a nyugdíjak közötti eltérést, hogy a nõk körében kevésbé jellemzõ a foglalkoztatás, mint a férfiak körében. A nõk ráadásul kevesebb órában és/vagy rövidebb ideig dolgoznak, amely idõszak alatt ráadásul átlag fizetésük is alacsonyabb, mint a férfiaké.

A házasság és az anyaság szintén olyan tényezõk, amelyek növelik a nemek közötti nyugdíjkülönbségeket. Egyedülálló nõk esetében ugyanis sokkal kisebb, mindössze 17%-os az eltérés a férfiak átlagnyugdíjához képest. Minél több gyerekkel rendelkezik egy nõ, várhatóan annál kisebb lesz a nyugdíja – állapította meg a jelentés.

A 27 EU-tagállam körében 17 ország esetében volt 30%-nál magasabb a nyugdíjkülönbség a nemek között. A legnagyobb eltérés az Luxemburgban (47%) és Németországban (44%), a legalacsonyabb ezzel szemben Észtországban (4%), és Szlovákiában (8%).

Az EB megjegyezte azonban, hogy az ország-specifikus helyzet nem minden esetben tükrözõdik a nemek közötti bérkülönbségekben. Észtországban ugyanis a legnagyobb a munkaképes korú nõk és férfiak közötti jövedelmi különbség.

A bizottság arra figyelmeztet, hogy azok a nõk, akik karrierjük során anyagilag függetlenné tudtak válni, “ismeretlen, anakronisztikus és korlátozó” helyzetben találhatják magukat nyugdíjas éveik során, mivel a nyugdíjrendszer a férfiaktól való függõségen alapul.

“Amit a munkaerõpiacon sikerült elérni a nemek közötti egyenlõség terén, az a nyugdíjak esetében megfordulhat” – áll a jelentésben. Aggasztónak azonban azt találták csak igazán, hogy csak meglehetõsen lassan derül majd ki, hogy ez a félelem alaptalan-e, vagy sem.

A Bizottság külön kiemelte, hogy a nyugdíjak terén tapasztalható nemi különbségek nem igazán átláthatók. A jelentés a legtöbb országban ugyan nagy eltéréseket mutatott ki, azonban meglehetõsen complex rendszerek lévén ezeket nehéz feltárni. Sajnos megalapozatlannak véli a BIzottság azt a reményt is, hogy idõvel a bérkülönbségek közötti javulás átszûrõdik a nyugdíjak területére is.

Az EU-nak döntõ szerepet kellene helyeznie a nyugdíjak nemek közötti különbségére a politikai napirendjében, és ösztönöznie kellene az egyes országokat, hogy tegyenek lépéseket a helyzet megszûntetése érdekében.