Az európai biztosításfelügyelet új jelentése szerint a biztosítás vásárlása továbbra sem elég egyszerű a fogyasztók számára: a digitális értékesítés lassan terjed, a fenntarthatósági szabályok zavarosak, és a jutalékalapú értékesítés még mindig jelentős kockázatokat hordoz. Bár az Insurance Distribution Directive (IDD) javított bizonyos területeken, az Eiopa szerint a jelenlegi rendszer még mindig nem biztosít következetesen jó fogyasztói eredményeket.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (Eiopa) harmadik, 2026. március 30-án közzétett jelentése szerint a biztosítókra és közvetítőkre vonatkozó Insurance Distribution Directive (IDD) számos területen emelte ugyan a színvonalat, ám nem sikerült felszámolnia a fogyasztók régóta fennálló frusztrációit. A felügyelet szerint a biztosításvásárlás továbbra is túl bonyolult, az értékesítési folyamatok hosszadalmasak, és a digitális csatornák szabályozása még mindig hiányos.
A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy a több szabály nem feltétlenül eredményez egyszerűbb vásárlói élményt. Az online biztosításkötés a legtöbb tagállamban továbbra is a teljes díjbevétel kevesebb mint 10 százalékát teszi ki, és jellemzően az egyszerűbb termékekre – például a gépjármű- és utasbiztosításokra – koncentrálódik. Eközben az értékesítési folyamatokban már megjelent a generatív mesterséges intelligencia, például chatbotokon keresztül, ám az IDD nem ad részletes keretet a digitális csatornák vagy az automatizált tanácsadás szabályozására.
Hosszabb folyamat ≠ jobb ajánlás
Az Eiopa külön figyelmeztet arra, hogy a részletesebb értékesítési beszélgetések nem eredményeznek automatikusan jobb termékajánlást. A hatóság „mystery shopping” vizsgálata az befektetési jellegű biztosítási termékeknél (IBIP) csak korlátozott kapcsolatot mutatott ki a folyamat alaposabb volta és az ajánlott termék valódi megfelelése között. Vagyis a hosszabb és részletesebb értékesítési interjú nem garantál jobb fogyasztói döntést – sőt, a túlzott terhelés akár ronthatja is az eredményt.
Fogyasztói panaszok: lassú kárrendezés, átláthatatlan árak
A felügyelet hangsúlyozza: bár egyes piacokon a hatósági beavatkozások javítottak a minőségen, más országokban továbbra is komoly hiányosságok vannak. A panaszok között kiemelten szerepelnek a rendkívül hosszú kárrendezési idők, amelyek közvetlenül rontják a biztosítottak tapasztalatait. Emellett több fogyasztói szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy sok esetben a vevők nem látják közvetlenül a biztosítói árakat, csak közvetítői ajánlatokon keresztül, ami megnehezíti az összehasonlítást és növelheti a költségeket.
Jutalékok és csomagolt termékek: tartós kockázatok
A jutalékalapú ösztönzők továbbra is kritikus kockázatot jelentenek. A jutalékos díjazás 2024-ben az EU 24 tagállamában volt a domináns modell, míg tisztán díjalapú értékesítés csupán egy országban, vegyes modell pedig háromban volt jellemző. A felügyelet szerint ez torzíthatja az értékesítési döntéseket, különösen az életbiztosítások és a hitelfedezeti biztosítások területén. Néhány nemzeti hatóság már fontolgatja a jutalékokra vonatkozó szigorításokat vagy akár részleges tiltást is.
A jelentés arra is rámutat, hogy a keresztértékesített, más termékhez csomagolt biztosítások gyakran gyenge ár-érték arányt kínálnak, magas jutalékkal és bonyolult feltételekkel, amelyeket a fogyasztók nehezen értelmeznek.
Kevesebb közvetítő, több határon átnyúló értékesítés
A biztosításközvetítők száma 2020 és 2024 között 7,5 százalékkal csökkent a vizsgált 24 tagállamban, ami mögött konszolidáció, szigorodó követelmények és nyugdíjba vonuló szereplők állnak. Ezzel párhuzamosan azonban 12 százalékkal nőtt az uniós „útlevéllel” rendelkező közvetítők száma, ami élénkülő határon átnyúló értékesítési kedvre utal.
Mindez egy olyan piacot vetít előre, ahol kevesebb közvetítő működik, de nagyobb arányban értékesítenek több országban, illetve egyre inkább támaszkodnak digitális megoldásokra.
Merre tovább?
Az Eiopa nem állítja, hogy az IDD kudarcot vallott: a rendszer továbbra is biztosítja a tisztességes és átlátható biztosítási értékesítés minimális uniós sztenderdjeit. Ugyanakkor a hatóság egyértelművé teszi, hogy a digitalizáció, az értékesítési gyakorlatok és a fenntarthatósági szempontok jobb integrációja elengedhetetlen. Ezek a megállapítások minden bizonnyal beépülnek az európai felügyeleti konvergenciába, a Bizottság lakossági befektetésekre vonatkozó jogalkotási csomagjába (Retail Investment Strategy) és az IDD következő felülvizsgálatába.