2050-re drasztikusan megnő az Unióban az idősek száma és aránya a lakosságon belül, ami komoly kihívások elé állítja a törvényhozókat. A nagyon öregek, vagyis a 85 év felettiek száma nő várhatóan a legnagyobb mértékben, több mint duplájára 2050-re: 13,8 millióról 31,8 millióra – derül ki az EU statisztikai hivatalának kiadványából, amely az idősek lakhatási és életkörülményeit, az egészségügyi mutatókat, a munkavállalás és nyugdíjba vonulás lehetőségeit, a nyugdíjakat, a jövedelmi és kiadási szerkezetet, valamint szociális életüket is vizsgálja.

Október 20-án ünnepelték negyedik alkalommal az Európai Statisztikai Napot. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat egy új kiadvánnyal tiszteleg a nap előtt, amely az EU idősebb generációinak mindennapi életével foglalkozik. A népesség öregedése a világ szinte minden fejlett országát érinti: az idős emberek száma és aránya egyaránt növekszik, ami a társadalmat és a gazdaságot több aspektusból is érinti, ideértve a lakhatást, az egészségügyet, a szociális védelmet, a munkaerőpiacot, az áruk és szolgáltatások iránti keresletet, a költségvetés fenntarthatóságát, a családi struktúrákat és a generációk közötti kapcsolatokat.

2019 elején mintegy 101,1 millió ember volt 65 éves, vagy idősebb az EU-ban, ami a teljes lakosság 20%-át jelenti. Ez az arány 2050-re elérheti a 29%-ot. Az öregedés főként a termékenységi ráta hosszú ideje tartó csökkenésével és a megnövekedett élettartammal van összefüggésben.

A kiadvány korcsoportok szerint vizsgálja a különböző társadalmi-gazdasági mutatókat, így a népesség alakulását, a lakhatási és életkörülményeket, az egészségügyi mutatókat, a munkavállalás és nyugdíjba vonulás lehetőségeit, a nyugdíjakat, a jövedelmi és kiadási szerkezetet, valamint az idősek szociális életét és véleményét is.

Drasztikusan nő az idősek száma

Az EU 28 tagállamának teljes lakossága a 2018. eleji 512 millióról 2044-re várhatóan 525 millióra emelkedik, majd onnantól 2050-ig enyhén csökken. Az idősek, vagyis a 65 év felettiek száma ezen időszak alatt jelentősen emelkedik majd: a 2018 év eleji 101 millióról, 2050-re 149 millióra. A 75-84 év közöttiek száma ezen időszak során 60,5%-kal nő majd, míg a 65-74 év közöttieké 17,6%-kal. Ezzel szemben az 55 év alattiak száma 9,6%-kal csökken.

A nagyon öregek, vagyis a 85 év felettiek száma nő várhatóan a legnagyobb mértékben, több mint duplájára 2050-re: 13,8 millióról 31,8 millióra. De a 100 évesek aránya is jelentősen emelkedik majd a társadalmon belül. Mindez azt jelenti, hogy egyre kevesebb munkaképes korúra jut egyre több idős, így a törvényhozóknak arra kell ösztönözniük az időseket, hogy minél később hagyják el a munka világát.

Az időskori függőségi ráta, vagyis a 65 év felettiek aránya a 15-64 év közöttiekhez képest 2050 számos országban meghaladja majd a 60%-ot! Ezek közé tartozik Olaszország, Görögország, Portugália, de 50% feletti lesz a mutató Bulgáriában, Lettországban, Horvátországban, Litvániában, Szlovéniában, Spanyolországban, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában is. Magyarországon valamivel 50% alatt marad a mutató.

65 évesen egy nő még 21,4 évet élhet

A születéskor várható élettartam az Európai Unióban a 60-as évek óta mindkét nem esetében jelentősen emelkedett, évtizedenként mintegy 2 évvel. A nők és a férfiak várható élettartama között minden országban a nők javára figyelhető meg különbség, melynek mértéke azonban fokozatosan csökkent a vizsgált időszakban.

2017-ben egy 65 éves nő az EU-ban átlag további 21,4 évvel számolhatott még, míg a férfiak 18,1 évvel. Az egyes tagországok közül Franciaországban volt a legmagasabb várható élettartam a 65 évesek körében: nőknél 23,6 év, férfiaknál 19,6 év. A legnagyobb különbség a férfiak és a nők várható élettartama között a 65 év felettiek esetében ott megfigyelhető, ahol egyébként a legrövidebb élnek várhatóan az idősek, így például a balti országokban.  

A 65 éves nők hátralevő életük kisebbik részét tölthetik egészségben

Az egészséges életévek, vagyis azon évek száma, amelyet egy ember közepes vagy súlyos egészségügyi problémák nélkül, várhatóan egészséges állapotban tölt 2017-ben a nők esetében 10,2 év (fennmaradó életük 47,7%-a), férfiaknál 9,8 év (fennmaradó életük 54,1%-a) volt. Általában véve azok az idősebb emberek, akik magasabb várható élettartamú EU-tagállamokban éltek, idős életük alacsonyabb részét töltik egészségügyi problémákkal. Hazánkban az Eurostat adatai szerint várhatóanugyanannyi évet töltenek 65 év felett egészségben a férfiak és nők, mivel azonban utóbbiak tovább élnek, hosszabb ideig kell egészségügyi problémáktól szenvedniük.

Ugyanakkor majdnem minden országban elmondható, hogy az idősebbek egészségesebben táplálkoznak, amennyiben nagyobb arányban esznek minden nap zöldséges és gyümölcsöt, teljes felnőtt lakosság. Sajnos azonban Litvániában, Lettországban, Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Magyarországon mindössze az idős emberek kevesebb mint fele fogyaszt napi rendszerességgel friss gyümölcsöt. Hazánkban volt ráadásul a legalacsonyabb (34,2%) a friss zöldséget fogyasztó 65 év felettiek aránya az egész Unióban.

Dohányzás szempontjából is egészségesebbek az idősek, hiszen körükben jóval alacsonyabb a napi szinten dohányzók aránya, mint a teljes felnőtt lakosságon belül. Hazánkban a 18-64 évesek több mint 30%-a cigizik naponta, míg a 65 év felettieknek valamivel több mint 12%-a.

Hazánkban a legtöbb a mozgásában korlátozott idős

Az EU-ban a 75 év felettiek közel harmadának komoly problémát okoz a járás, míg a 65-75 év közöttiek körében ugyanez az arány 11,2%. Tíz olyan tagállam volt 2014-ben, ahol a 75 év felettiek 40-50%-a számára jelent komoly problémát a séta, a legrosszabb helyzetben e tekintetben Magyarország, Bulgária és Horvátország idős polgárjai vannak: hazánkban szinte minden második 75 év feletti (49,3%) számára súlyos nehézséget okoz a járás!