Jim Yong Kim szerint a tudósok körében 97-98%-os az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy valóban globális felmelegedésnek vagyunk szemtanúi, melyet az emberi tevékenység okoz.

Egy tanulmány a múlt hónapban megállapította, hogy a mintegy 4000 tudományos jelentés közel 97%-a állítja azt, hogy a klímaváltozás oka a ’90-es évek óta elsõsorban emberi. A szkeptikusok szerint a felmérés azonban téves, mivel kihagyott ezer olyan tanulmányt, amely nem ezt a nézetet osztja.

A kormányok világszerte megállapodtak abban, hogy a globális hõmérséklet-emelkedést megpróbálják 2 Celsius fok alá szorítani.

Az elmezések és becslések nem feltétlenül értenek egyet abban, hogy mennyit emelkedhet a hõmérséklet és milyen idõtávon. A Világbank és mások becslései szerint a világ már nagyjából 0,8 Celsius fokot melegedett az ipari forradalom óta, a 2 Celsius fokos emelkedésre pedig már veszélyes változásként tekint a tudóstársadalom, amely nagyobb árvizeket, hõhullámokat és tengerszintet eredményez.

A Világbank ezért nagyobb figyelmet szentelne a kérdésnek. A szerdán megjelent jelentésében Bangkokot hozza fel példaként, amely a következõ két évtizedben nagyrészt víz alá kerülhet, ha a globális felmelegedés a jelenlegi pályáján marad. Kim szerint ha a szélsõséges idõjárási események folytatódnak, úgy a közvélemény éghajlatváltozással kapcsolatos álláspontja is változni fog.

A nemzetközi megállapdosá hiányát “béna kifogásnak” nevezte az elnök, szerinte bármilyen éghajlatváltozás elleni küzdelmet, összefogást, intézkedést ösztönözni kell.

Az Egyesült Államokban a helyzet nem is lehetne súlyosabb, a szélsõséges idõjárási események rendkívül gyakoriak. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága szintén nagyon komolyan veszi a klímaváltozást Kim szerint.

Annak ellenére, hogy Kína a legnagyobb CO2-kibocsátó a világon, és még így is széntüzelésû erõmûveket épít, többet fektete nap- és szélenergiába, mint bármely más orzság a világon, és egyre több erõfeszítést tesz, hogy tisztább és energiahatékonyabb városokat, épületeket építsen. Kína igyekszik létrehozni saját nemzeti széndioxid-piacát is – hasonlóan Európához – amely szintén pozitívum – mondta Kim. Ezen a héten indította el elsõ kibocsátás-kereskedelmi tervét is Kína, Shenzenben, amely mérföldkõnek számít az ország klímapolitikájában.

Ha sikerülne Kínának, az USA-nak és az EU-nak egy CO2 árban megállapodnia, úgy létrejöhetne egy piaci mechanizmus a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kim reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy erre 2020 elõtt sor kerül.

Az Európai Unióban mûködik jelenleg a világ legnagyobb széndioxid-piaca, 2005 óta. A felmelegedé mértéke a századforduló óta nagyobb mértékben lassult, mint amire a tudósok az 1980-90-es évek erõs felmelegedését követõen számítottak. Néhány ezt úgy értelmezték, hogy az éghajlatváltozás kevésbé jelent közvetlen veszélyt.

A 2009-es ENSZ-konferencián nem sikerült megállapodnia a résztvevõ országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem cselekvési tervérõl, elsõsorban a gazdasági hatás körüli aggodalmak miatt.