Az Allianz International Pensions legfrissebb felmérésére hét európai országban összesen 1400 jómódú, 50 és 70 év közötti résztvevõ megkérdezésével került sor. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy míg a pénzügyi piacokat és a jelenlegi környezetben is ésszerûnek mondható befektetési lehetõségeket jelentõs bizonytalanság övezi, az osztrákok, a németek és az olaszok többnyire bíznak az euróban. Franciaországban és Hollandiában már többen megkérdõjelezik a közös fizetõeszköz létjogosultságát, de a legnagyobb euroszkepticizmussal az Egyesült Királyságban találkoztak a felmérés készítõi. „A mostani helyzetben a befektetõknek – különösen a nyugdíj elõtt állóknak – igencsak ajánlott, hogy befektetési terveiket felelõsségteljesen kezelve »átgondolják nyugdíjba vonulásukat«” – vélekedik Jay Ralph, az Allianz vagyonkezelési üzletágának elnöke, az Allianz SE igazgatóságának tagja.

Az adósságválság hatása a pénzügyi helyzetre

Azok, akik ma a nyugdíj küszöbén állnak vagy elsõ nyugdíjas éveiket töltik, úgy gondolhatták, hogy jövõjüket sikerült biztos alapokra helyezni és most már hátradõlhetnek. Ehelyett azonban az elmúlt évtizedben a pénzügyi piacokon komoly ingadozásokat tapasztalhattak.

Bizonytalanságukat az euróövezeti adósságválság csak tetõzte. Noha amikor 2012 derekán Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke bejelentésében kiállt a közös európai pénz mellett, úgy tûnt, hogy a pénzügyi válság nehezén túl vagyunk, a változatlanul alacsony hozamok, valamint az akár negatívba forduló reálkamatok tovább tépázzák a nyugdíjba vonulók jövedelmi várakozásait. Ma tehát a pénzügyi elnyomás, azaz represszió korát éljük, amelynek a megtakarítók látják leginkább kárát. De vajon mennyire befolyásolhatta a válság az 50 és 70 év közötti tehetõsebb réteg pénzügyi döntéseit?

Az Allianz legújabb tanulmányából kiderül, hogy csupán Németország és Svájc lakossága érzi úgy, hogy a válság jórészt elkerülte õket. A német válaszadók 62 százaléka a válság ellenére sem tapasztalt változást saját pénzügyi helyzetében. Svájcból is hasonló számadatok érkeztek, ami ugyan cseppet sem meglepõ, hiszen saját nemzeti valutával rendelkezõ nem uniós tagállamról van szó, amely a befektetõk szemében biztos menedéknek számít. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a megkérdezettek többsége jelezte, hogy a válság következtében pénzügyi helyzete rosszabbra fordult, míg az osztrák válaszadókat megosztotta a kérdés.

Az euróválság megoldatlanul gyûrûzik tovább, mivel az országokat továbbra is a szélsõségesen magas államháztartási hiány jellemzi. A megkérdezettek mintegy 80 százaléka gondolja úgy, hogy adóemelések várhatók – ebben a tekintetben a felmérésben szereplõ országokban hozzávetõleges egyetértés mutatkozott. Ugyanez mondható el az inflációs várakozásokról is. A lakosság többsége – 80 százalékuk Németországban és az Egyesült Királyságban, valamint mintegy 70 százalékuk Ausztriában, Franciaországban, Svájcban és Hollandiában – rendre emelkedõ inflációról számolt be. Ezzel ellentétben az olaszországi válaszadók kevésbé számottevõ többsége (56%) tart a növekvõ inflációtól. „Az országait tizedelõ államadósság-válság következtében az öreg kontinens gazdasági és politikai értelemben egyaránt elveszítheti világviszonylatban betöltött vezetõ szerepét. Ahhoz, hogy Európa ne kerüljön a perifériára, tartós kiutat kell találnunk a jelenlegi válság–mentõcsomag ciklusokból” – foglalja össze Jay Ralph.