Az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben már eleve kötelezve van a felnõtt gyermek arra, hogy eltartsa idõskorú szüleit, ha magukat önhibájukon kívül nem képesek eltartani, azonban a parlament elõtt lévõ Ptk.-módosítás szerint erre most már harmadik személy is kötelezheti a gyermeket.

A módosítás szerint ha az idõs személy, aki állami vagy egyházi szervezettõl részesül szociális ellátásban, nem tudja fizetni a szolgáltatást, az intézmény ennek díját behajthatja az eltartási kötelezettséggel rendelkezõ rokontól.

A gyermeket, amennyiben elmulasztja a szülõ eltartását, a szülõ, és a mulasztást felismerõ járási hivatal is perelheti.

Az eltartási törvényekkel egyébként az állam a saját válláról veszi le a terhet: a várható élettartam nõ, a fiatalabb korosztályba tartozók száma pedig várhatóan egyre csökkenni fog hazánkban, az ország elöregedése miatt pedig a nyugdíjak is várhatóan jelentõsen csökkenni fognak, sõt egyes elemzõk az állami nyugdíjrendszer teljes összeomlását várják az évszázad közepe-vége felé.

A törvénnyel a megélhetési gondokkal küzdõ nyugdíjasok iránti felelõsséget az állam szép csendben áthelyezte a gyermekeik vállára, amit most már intézményi szinten is érvényesíteni lehet.

Az állam némileg egyébként úgy igyekszik tompítani a helyzeten, hogy a finanszírozói szerep helyett inkább támogató szerepbe lép át; erre eszköz a 20 százalékos adójóváírás.