Mezõgazdasági csoportok képviselõi igyekeznek hatást gyakorolni az uniós tárgyalófeleikre, hogy végre megállapodás szülessen a közös agrárpolitikáról (CAP), azzal érvelve, hogy a közvetlen kifizetések rendszere segítséget nyújthatna a gazdáknak az éghajlati bizonytalanságok közepette.

A Credit Suisse becslései szerint a károk teljes összege 3-5,8 milliárd euró közé tehetõ, az elsõsorban Ausztriában, Cseh Köztársaságban és Németországban bekövetkezett esõzéseknek és árvizeknek köszönhetõen. Egyes helyeken a Duna, az Inn és az Ilz folyók magassága a normális négyszerese volt. Az árvíz ráadásul több mintegy tucat életet követelt.

A megrongálódott otthonok és infrastrutúrán kívül több mint 400 németországi gazdaság is terméskiesésrõl számolt be, a Cseh Köztársaságban pedig a termés akár 20%-a is odaveszett az árvízben.

Az EU mezõgazdasági miniszterei június 25-én, Luxemburgban nyilatkozatot adtak ki az Európai Bizottság részletes, uniós szintû pénzügyi intézkedési lehetõségeirõl, amely ebben az esetben elérhetõ, beleértve az uniós szolidaritási alapból lehívható összegeket és a vidékfejlesztési alap intézkedéseit.

Közép-Európán kívül a mezõgazdasági szervezetek jelentõs visszaesésrõl számoltak be a búzatermést illetõen, amelyért elsõsorban az olaszországi árvizek okolhatóak, de Írországban is problémát okoztak az idõjárási események a takarmánynövények termesztésében.

Az európai mezõgazdasági termelõket tömörítõ szervezet, a Copa elnöke, Gerd Sonnleitner a luxemburgi sajtótájékoztatón az árvíz okozta károkra és egyéb természeti katasztrófákra hivatkozva próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy végre érdemi döntés szülessen a CAP-ról. Európa nagy része szenved, ami jól mutatja, hogy miért lenne szükség az európai mezõgazdaságnak stabilitásra – fogalmazott Sonnleitner, aki a német mezõgazdasági szövetség, a Deutscher Bauernverband elnöke is.

Nem minden gazdának van biztosítása

A cseh mezõgazdasági szövetség elnöke, Martin Pýcha szerint legalább 50 ezer hektárt érintett az árvíz Bohemia nyugati tartományában a Moldva és mellékfolyói áradása miatt. A cseh kormány költségcsökkentõ intézkedéseinek a gazdáknak nyújtott biztosítási támogatások is áldozatául estek, éppen ezért számos gazdálkodó nem rendelkezeik biztosítási fedezettel – közölte az EurActivnak az elnök.

A hosszú tél és a csapadékos tavasz miatt egyébként sem voltak már optimálisak a növénytermesztés feltételei Csehországban, mivel jelentõsen lerövidült a vetési idõ.

A meglehetõsen lerövidült termesztési idõ és az árvíz miatt nincs már idõ második ültetésre olyan növények esetében, mint a cukorrépa, kukorica és egyéb növények, hiába száradt már fel a talaj – tette hozzá Pýcha.

A májusi heves esõzések okozták részben a júniusi árvizet Ausztriában, a Cseh Köztársaságban és Németországban is, azonban az árvíz érintette Lengyelországot, Szlovákiát és hazánkat is.

Bajorországban 512 éve nem látott árvíz vonult végig, míg Szászországban 400 éve nem volt ekkora árvíz.

A biztosítói árvízkárok várhatóan a legsúlyosabb idõjárás okozta károk szintjét is felülmúlják, mint amilyet az 1999-ben Nyugat- és Közép-Európában végigsöprõ Lothar ciklon okozott, 7,6 milliárd euró kárt okozva – közölte a Credit Suisse.

Összehasonlításképp a Sandy hurrikán 21,5 milliárd euró biztosítói kárt okozott tavaly novemberben, az Egyesült Államok észak-keleti partján.

Idõjárási katasztrófák fenyegetnek

Uniós tisztviselõk arra figyelmeztettek, hogy az ehhez hasonló, igen súlyos károkat okozó idõjárási események egyre gyakoribbá válhatnak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a mostani árvizet követõen figyelmeztetést adott ki, hogy az éghajlatváltozás következtében szélsõséges idõjárási eseményekre kell felkészülni.

Az EEA által kiadott nyilatkozatban olyan képet festett a jövõrõl a szervezet, ahol a következõ évtizedben jóval nagyobb és gyakoribb árvizek, viharok és egyéb meteorológiai események várhatók a kontinensünkön. Az okok meglehetõsen egyértelmûek az EEA szerint.

A szélsõséges idõjárási események elsõsorban a megváltozott földhasználattal, a növekvõ lakossággal, a gazdasági jóléttel, a veszély sújtotta területekene végzett emberi tevékenységekkel állnak összefüggésbe.