Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnõtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelõsségét is a majdani járadéka elõteremtésében – derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások elõteremtésének elsõ számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.

A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, fõleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erõfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklõdött.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelõsséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség – a megkérdezettek 55 százaléka – szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér mûködõképességének fenntartásához.

A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen „már így is éppen elég hosszú idõn keresztül kell dolgozni.” Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.

A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítõ háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történõ felkészülésben.