Az idén, az elsõ negyedévben a biztosítók és nyugdíjalapok pénzügyi eszközeinek összesített értéke 2,7 százalékkal, 7843 milliárd euróra nõtt – olvasható ki a napokban megjelent Európai Központi Bank (EKB) jelentésébõl. A biztosítástechnikai tartalékok 1,2 százalékkal, 6536 milliárd euróra duzzadtak. Ez a pozitív tendencia annak köszönhetõ, hogy a háztartások által kötött életbiztosítások után képzett díjtartalékok 44 milliárd euróval növekedtek.
Biztosítók kezében van a legtöbb eszköz
A biztosítótársaságok mérleg szerinti összesített pénzügyi eszközei a teljes szektor 78 százalékát képezik, ami 6103 milliárd eurót jelent, míg a nyugdíjalapok 22 százalékkal, 1739 milliárd euróval részesednek az összes pénzügyi eszközbõl. A 6103 milliárd eurós összesített pénzügyi eszközök a biztosítótársaságok esetében az elõzõ negyedévhez képest 3 százalékkal nõttek.
Összességben Magyarországon is hasonlóan alakult a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak pénzügyi eszközeinek bõvülése. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén az elsõ három hónapban 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközeinek állománya, ami 2,73 százalékos növekedésnek felel meg negyedéves összevetésben. A nettó pénzügyi vagyon a magyar biztosítók és nyugdíjpénztáraknál mínusz 24 milliárdos volt az elsõ negyedévben, szemben a 2012 utolsó negyedévében mért mínusz 33,6 milliárd forinttal. Az eurózónában mûködõ cégek nettó vagyona azonban plusz 408 milliárd euró volt, meghaladva 2012 utolsó negyedévében mért 309 milliárd eurót.
Alulbiztosított a magyar piac
Alapvetõ különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Igaz ugyan, hogy a magyar biztosítótársaságok díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint az elsõ negyedévben növekedett éves összevetésben, ám az 1,3 százalékos bõvülés minimálisnak tekinthetõ. Bár a növekedés elsõsorban az életbiztosítási ágnak köszönhetõ, amely több mint 6 százalékkal növelte díjbevételét, minden folyamatot figyelembe véve nincs szó komolyabb bõvülésrõl ezen a piacon.
„Az életbiztosításoknál bekövetkezett díjbevétel-növekedés csalóka, mert azok elsõsorban az egyszeri díjas biztosítások bevételeibõl adódtak, nem pedig a piac valódi fejlõdését mutató, folyamatos díjú termékekbõl” – kommentálta a biztosítási szektor tendenciáit Németh Zoltán, az AGNB ügyvezetõ igazgatója. A magyar életbiztosítási piac nyugat-európaihoz való felzárkózása továbbra sem indult meg, ezt többek között az bizonyítja, hogy az életbiztosítási ágban összességében 2,4 százalékkal csökkent a szerzõdések darabszáma, hasonló mértékû visszaesésre pedig egy negyedév alatt hét éve nem volt példa. A szakember az eurózónabeli és a magyarországi különbségekrõl elmondta, a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, míg Magyarországon ettõl még messze vagyunk.
Németh Zoltán kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezõk száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezõk aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül. Az AGNB felhívja a figyelmet arra, hogy a kockázati életbiztosítások piacának fejlõdéséhez, vagyis az európai szinthez való felzárkózáshoz Magyarországon a hosszú távú gondolkodásra és a pénzügyi tudatosság javulására van szükség.