2018-ban a háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 1 millió 432 ezer forint volt, az előző évinél 10,2%-kal több. Nőtt a háztartások fogyasztási kiadása is, aminek legnagyobb részét élelmiszerre fordították. Csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: kevesebben éltek jövedelmi szegénységben, súlyos anyagi nélkülözésben, munkaszegénységben, mint 2017-ben – derül ki a KSH legfrissebb átfogó elemzéséből.
2018-ban a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 815 ezer forint volt, 10,4%-kal magasabb, mint az előző évben. A reáljövedelem 7,2%-kal nőtt 2017-hez képest. 2010 óta folyamatosan javul a háztartások jövedelemszerkezete, 2010-ben a munkajövedelem aránya 65,3, 2017-ben 72,0, 2018-ban pedig már 73,7%-ot tett ki. Emellett a társadalmi jövedelmek részaránya csökkent, az egyéb jövedelmek részesedése számottevően nem változott.
Az egyes háztartástípusokat tekintve 2018-ban a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, éves bruttó jövedelmük átlagosan 2 millió 524 ezer forintot tett ki. A gyermekes háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 13%-os növekedés mellett 1 millió 534 ezer forint volt. 2018-ban a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel a három vagy annál több gyermekes háztartások rendelkeztek. Legmagasabb jövedelemmel az 55–64 évesek, a felsőfokú végzettségűek és a dolgozók rendelkeztek.
A kutatás során a háztartásoktól azt is megkérdezték, fejenként mekkora havi jövedelemre lenne szükségük bizonyos megélhetési szintekhez. Míg az első decilisben havi 95 ezer forintot is elégségesnek ítéltek egy átlagos szinthez, addig a 10. decilisben fejenként 191 ezer forintot gondoltak ehhez szükségesnek.
35%-kal nőtt a fogyasztás 2010-hez képest
Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 2018-ban 1 millió 223 ezer forint volt, 10,6%-kal haladta meg az előző évit. 2,8%-os átlagos fogyasztóiár-emelkedés mellett a fogyasztás reálértéken 7,5%-kal bővült az előző évhez képest.
A legtöbbet, éves szinten fejenként 300,4 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, lakásfenntartásra és háztartási energiára 235,4, közlekedésre 145,6 ezer forintot költöttek. A legnagyobb mértékben, 14,1%-kal a kultúrára, szórakozásra fordított összegek emelkedtek, amit a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási kiadások 13,7%-os bővülése követett. A lakásfenntartás és háztartási energia terén mérsékelt növekedés mutatkozott, a reálfogyasztás 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Egyre több fogyasztási cikkel rendelkeznek a háztartások
A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya 2010 és 2018 között jelentősen gyarapodott. A legnagyobb növekedés az LCD-, LED-televíziók népszerűségében figyelhető meg: 2018-ban már a háztartások 64%-a rendelkezett ilyen típusú készülékekkel, míg 2010-ben csak 11%-uk! A mosógéppel való ellátottság közel teljesnek mondható (85%), de egyre inkább terjed a mosogatógépek használata is, ami már a háztartások 23%-ában megtalálható. Az asztali számítógép népszerűsége folyamatosan csökkent, viszont nőtt a laptopoké: napjainkra ez lett a legelterjedtebb számítógéptípus. Szinte minden háztartásban van mobiltelefon, tipikusan több is, száz háztartásra 199 darab jut. A saját tulajdonú személygépkocsi száz háztartásra jutó száma 68.
Csökkenő szegénység
2018-ban a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről, 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról, 8,7%-ra mérséklődött. 348 ezer ember élt munkaszegény háztartásban, 50 ezerrel kevesebb, mint előző évben. A mindhárom szegénységi dimenzióban együttesen érintettek aránya 1,2%-ról 1,1%-ra csökkent, számuk 103 ezer főt tett ki.
A férfiak elégedettebbek életükkel
A szubjektív jóllét egyik kulcsváltozója az élettel való elégedettség. 2019-ben a legelégedettebbek az életükkel a férfiak, a 25 évesnél fiatalabbak, illetve a felsőfokú végzettségűek. A legfiatalabb korosztály bízik meg leginkább embertársaiban, minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál jellemzőbb a magasabb bizalmi szint. A legnagyobb biztonságérzete a községekben élőknek volt.