A törvény stratégiai alapvetéseiben megegyezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által képviselt szakmai állásponttal és ráépül a korábban megfogalmazott felügyeleti javaslatokra.

Az állami felelõsségvállalás és a közvetlen anyagi támogatás lényegesen megnöveli a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betétek biztonságát, ugyanakkor a tagintézmények egyetemleges felelõsségvállalása révén minimálisra csökkenti a szövetkezetek tulajdonosainak kockázatát.

A szövetkezeti hitelintézetek kötelezõ integrációs tagságával megszûnnek a jelenleg gyenge védelmi képességû integrációkhoz tartozó, vagy semmilyen intézményvédelmi rendszerhez nem tartozó szövetkezeti hitelintézetek problémái által az egész rendszert fenyegetõ kockázatok.

A szövetkezeti hitelintézetek állami szerepvállalással megerõsített központi bankja esélyt ad egy új, emelt szintû szolgáltatásokat nyújtó, versenyképesebb, üzletileg dinamikusabb szövetkezeti hitelintézeti struktúra megteremtésére.

A PSZÁF álláspontja szerint az új szabályozás keretei között olyan, a mainál szorosabban együttmûködõ, a közjót jobban szolgálni képes szövetkezeti struktúra jöhet létre, amely nagyobb biztonságot garantál a betéteseinek és a tulajdonosainak, érdemben képes növelni piaci súlyát, illetve kihasználni a benne jelenleg is meglévõ üzleti potenciált, ugyanakkor az egyes intézmények sérülékenysége is jelentõsen csökken.