Európa szerte egységes büntetési tételekkel kell sújtaniuk a tagállamoknak jövõben az internetes támadások elkövetõit. Az új uniós szabályozás az informatikai rendszerek elleni támadások megelõzését és a tagállami bûnüldözõ és igazságügyi szervek hatékonyabb együttmûködését célozza.

Az úgynevezett kíberbûnözés elleni fellépés egyik fõ területe a tagállamokban az ilyen típusú bûncselekményekre kiszabható szabadságvesztés idõtartamának egységesítése. Az irányelv értelmében az adatok elleni támadások elkövetõire, az adatforgalomhoz törvénytelenül hozzáférõkre, vagy az ilyen bûncselekmények elkövetõi által használt eszközök létrehozóira és forgalmazóira legalább két éves szabadságvesztést kell kiszabni a tagállamokban.

A kevésbé súlyos esetek mentesülhetnek a minimális büntetés alól, de hogy mi minõsül kisebb horderejû szabálysértésnek, arról a tagországoknak kell dönteniük. Ilyenek lehetnek például a fiatalkorúak által elkövetett hacker-támadások.

Minimum hároméves börtönbüntetéssel kell sújtani az úgynevezett „botnekek” létrehozóit. Az ilyen rosszindulatú programok segítségével távirányítással lehet használni a megfertõzött hardvert.

A kiemelten fontos infrastruktúrák, köztük erõmûvek, közlekedési hálózatok vagy kormányzati rendszerek elleni támadásért akár ötéves szabadságvesztést is ki lehet majd szabni. Hasonló idõtartamra kerülhetnek rács mögé a bûnszövetkezetben elkövetett támadások elkövetõi.

„Naponta több mint 800 ezer támadást regisztrálnak az EU-ban. A minimális büntetési tételek bevezetésére azért van szükség, mert az ilyen jellegû támadások tönkretehetik az állami infrastruktúrákat és a vállalati rendszereket is” – jelentette ki Monika Hohlmeier, az EP néppárti jelentéstevõje.

„Az új direktíva az európai internetes bûnözési központ felavatásával és az EU kíberbiztonsági stratégiájának elfogadásával együtt meg fogja erõsíteni az internetes bûnözésre adott választ és hozzájárul majd az internetes biztonság erõsítéséhez” – közölte Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa.