Vesztesei és nyertesei is vannak a kamatcsökkentésnek
2013.07.15
A tavaly augusztusi 7 százalékról 4,25 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, melynek egyértelmû vesztesei eddig a bankbetétek, a nyertesei pedig a befektetési alapok – írja a Napi Gazdaság.

A 2011-ben bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, másrészt a minimálbér év eleji jelentõs emelése nyomán az év eleje óta 750 milliárd forinttal nõtt a háztartások megtakarítása a jegybank statisztikái szerint. A kiskereskedelmi forgalom azonban továbbra sem tud érdemben növekedni.

A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a tavaly december végi 6640,6 milliárd forintról májusra 6427,5 milliárdra csökkent a háztartások forintbetéteinek összege. A tõkekivonás áprilisban és májusban gyorsult fel, amikor egyaránt százmilliárd forint feletti összeget vettek ki a bankból.

Az MNB értékpapír-statisztikája szerint a háztartások elsõsorban befektetési jegyekbe fektették pénzüket. Az év elsõ öt hónapjában 2237,7 milliárd forintról 2763 milliárdra emelkedett az állomány, vagyis nagyrészt a lakossági tõkének volt köszönhetõ a befektetési alapok vagyonának 688,3 milliárd forintos növekedése. Ha nem vesszük figyelembe a befektetési jegyek felértékelõdését, akkor a kisbefektetõk összesen 490 milliárd forintnyi friss tõkét fektettek be öt hónap alatt az alapokba.

A befektetési alapok mellett az állampapírok profitáltak az év elsõ felében a kamatcsökkentésbõl, hiszen a lakossági állampapírok összege 294,8 milliárd forinttal emelkedett öt hónap alatt.