Fõleg azokba az alapokba áramlott a pénz, melyek viszonylag alacsony kockázatúak és magasabb hozamot tudtak adni, mint a bankbetétek. Jellemzõen a kötvényalapokba és az alacsony kockázatú abszolút hozamú alapokba érkezett a pénz jó része, illetve a pénzpiaci alapok voltak népszerûek.

Vízkeleti szerint folytatódhat az alapok térnyerése, hiszen a befektetõk továbbra is valamilyen alternatívát keresnek az alacsony kamatoknak, a jegybank kamatcsökkentési periódusa pedig még nem ért véget. Másrészt a bankok várhatóan továbbra sem lesznek agresszívak a betétszerzés terén, mivel gyengén mûködik a hitelezésük, ezért nincsenek rászorulva arra, hogy sok betétet gyûjtsenek.

A magyar lakosság még mindig nagyon kockázatkerülõ, alapvetõen a pénz többsége továbbra is az alacsony kockázatú termékekbe áramlik majd. Ha a kamatcsökkentési periódus leáll, akkor a pénzpiaci alapok sem tudnak nagyon látványos hozamot produkálni, ezért inkább a rövid kötvényalapok vagy az alacsony kockázatú abszolút hozamú alapok lehetnek népszerûek – véli a Bamosz elnöke. Befektetési szempontból a piac azt várja, hogy a részvényeket is tartó alapok fognak tudni jó teljesítményt elérni a következõ években, így esetleg néhány vegyes alap bekerülhet a legnépszerûbbek közé. A tiszta részvényalapok, hiába teljesítenek nagyon jól, akkor is túl kockázatosak lesznek a tömegek számára.

Néhány éve hosszú futamidejû befektetési alapok próbáltak belépni a nyugdíjcélú megtakarítások piacára, azonban nem volt látványos a növekedés annak ellenére, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kiestek a lakosság portfóliójából. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kellene valamennyit félretennie a nyugdíjas éveire, de ténylegesen kevesen léptek ebbe az irányba. Egyre népszerûbbek lehetnek ezek a konstrukciók, de igazán nagy felfutás akkor jöhetne, ha a gazdasági növekedés is beindulna, és az emberek egyre nagyobb részének lenne rendszeres, biztos jövedelme – közölte Vízkeleti.