A szakértõk szerint a legfontosabb okok, amik forduló pont elé állították a katasztrófa kötvények piacát: a piac tényleges mérete, amely az árakat kifejezetten vonzó szintekre nyomja, a kockázatmentes eszközökkel szembeni vonzó hozamszint, valamint katasztrófa kötvények portfólió-diverzifikációs képessége.

Az Aon Benfield Seburities biztosításhoz kötött értékpapírokkal (ILS) kapcsolatos jelentése szerint az idei elsõ félévben bocsátották ki a legtöbb katasztrófa kötvényt az elmúlt hat évben. A második negyedév során összesen 13 katasztrófa kötvény ügyletet bonyolítottak le, több mint 3,3 milliárd dollárnyi új tõkét hozva az ILS piacra.

Június 30-án az Aon szerint a piacon lévõ katasztrófa kötvények értéke meghaladt a 17,5 milliárd dollárt, azonban a júliusban lezárt ügyleteket is figyelembe véve már 18,3 milliárd dolláros piacról beszélhetünk,

A BNY Mellon adatai szerint top 100 életbiztosítási ügyfelébõl 78, a top 50 nem-életbiztosítási ügyfelébõl pedig 34 érdeklõdik az eszközosztály iránt. A vagyonkezelõ által kezelt katasztrófa kötvény ügyletek névleges mérete 2011 óta 20%-kal nõtt.

A piac méretének növekedési üteme igen jelentõs. Az 1990-es évek elõtt még nem is léteztek ezek a kötvények, elsõként az Egyesült Államokbeli Andrew hurrikán és Northridge földrengés hívta életre az eszközosztályt. A kötvény mögött meghúzódó ötlet, hogy a tõkepiacon keresztül szétterítsen egy speciális kockázatot a befektetõk között.

A kötvényeket kibocsátók, vagyis a szponzorok között olyan társaságok találhatók, mint a Munich re, az Assurant, a USAA, a Travelers és az Allstate.

A piacon lévõ katasztrófa kötvények mennyisége a 20 milliárd dollárt közelíti, a BNY Mellon pedig arra számít, hogy ez a következõ öt évben duplájára nõ majd, majd ismét megduplázódik, még rövidebb idõ alatt.