Amint a MABISZ tájékoztatásából már tudni lehet, a szerda hajnalban felrobbant és részben összeomlott társasház rendelkezett biztosítással, így a társasház biztosítója a felelõsségbiztosítás keretében várhatóan minden, az eseményhez köthetõ kárt megtérít, legalábbis a biztosítási szerzõdésben rögzített kártérítési limit erejéig. A károsultaknak tehát célszerû a ház közös képviselõjéhez fordulni, aki ahhoz a biztosítóhoz tudja irányítani õket, ahol a kárbejelentést meg kell tenniük. Természetesen azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a robbanás pontos okát feltáró szakértõi jelentést meg kell várni ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassunk az adott eseményrõl.

Néhány általános tanulság viszont már most levonható, hiszen hasonló esemény bármikor bekövetkezhet, olyan épületben is, amelyre nem kötöttek biztosítást. Honnan várható kártérítés ilyen esetekben?

Ha az épület nem, de a vagyontárgy biztosítva van

Bár a társasházak bizonyos fokig mindenképpen balesetveszélyesnek tekinthetõk – gondoljunk a tetõrõl lezúduló hóra, a falról leváló vakolat- vagy ereszcsatorna-darabra –, jelentõs részükre még ma sem kötnek megfelelõ vagyon- és felelõsségbiztosítást a lakók. Fontos tudni, hogy az épületben lévõ lakásokra kötött biztosítás csak abban az esetben téríti a kárt, ha a kárt okozó esemény a biztosított lakásból ered. Egy gondosan eljáró lakóközösség tehát megfelelõ kártérítési limittel rendelkezõ vagyon- és felelõsségbiztosítással köt biztosítást a társasházra, az egyes lakók pedig ekkor az ingóságaikat biztosítják lakásonként megkötött vagyonbiztosítással.

Amennyiben sem az épület (társasház), sem a rongálódást okozó lakás külön nem volt biztosítva, a következõ lépés annak tisztázása, hogy a károsodott vagyontárgyra (például az ott parkoló autóra) kötöttek-e biztosítást. A megrongálódott autó esetén ilyenkor a casco, míg a szemben lévõ ház betört ablakaira az adott lakás biztosítása alapján fizethetõ kártérítés. Ezt követõen a biztosító fog eljárni a kárt okozó magánszeméllyel vagy társasággal szemben, de ezzel kapcsolatban a károsultnak már nincsen semmi tennivalója.

Ha sem az épület, sem a vagyontárgy nem volt biztosítva

Nehezebb a helyzet, ha magára a károsodott vagyontárgyra sem kötött biztosítást a vétlen károsult, aki ilyenkor a károkozótól követhet csak kártérítést. Ehhez a kártérítéshez a tapasztalatok szerint legtöbbször csak polgári peres eljárás keretében, hosszadalmas procedúra után lehet hozzájutni. Ugyanez a helyzet például a casco esetében a károsult által fizetendõ önrészt illetõen is.

„A fenti áttekintésbõl is világosan látszik, hogy felelõsségbiztosítással mindenképpen célszerû rendelkeznünk, hiszen egy akár önhibánkon kívül okozott kár esetén is akár sokmilliós kártérítési felelõsség szakadhat a nyakunkba. Emellett pedig potenciális károsultként érdemes a saját vagyontárgyainkat is biztosítani, legalább addig, amíg biztosak nem leszünk abban, hogy rajtunk kívül már mindenki más is kötött felelõsségbiztosítást” – tanácsolja Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.