A környezeti kockázatok, így az éghajlatváltozás és a vízhiány által jelentett fenyegetés ma már olyan jelentõs mértékû, hogy egy év alatt mintegy 5 milliárd fontnyi kárt okozhat a világ mezõgazdasági földterületeiben, a berendezésekben és a készletekben – figyelmeztet egy friss jelentés. A mezõgazdaságra világszerte hatalmas pénzügyi és fizikai nyomás nehezedik. Az árutõzsde szárnyalása miatti befektetõi boom ugyanis egyre bizonytalanabb fizikai környezettel párosul, amely eszköz buborék kialakulásával, sõt annak kipukkadásával fenyeget – állítja az Oxford Egyetem kutatása.
Ennek eredményeként a 14 milliárd dollárra becsült mezõgazdaság – eszközökkel és tõkeállománnyal együtt – értéke egy év alatt dollár milliárdokkal csökkenhet, sõt 1:20-hoz esélye annak, hogy az értékvesztés elérheti a 8 milliárd dollárt egy év alatt.
A potenciális veszteség katasztrofális mértékû lehet, amivel egyetlen magánbiztosító sem tudna megbirkózni. Ez világszerte mindenütt problémákat fog eredményezni – fogalmazott Ben Caldecott, az Oxford Egyetemhez tartozó Smith School programigazgatója.
A kutatócsoport hagyományos biztosítási módszerek alapján végezte el a kockázatbecslést és hangsúlyozta, hogy 8 milliárd dollárnyi értékvesztés csak egy környezeti katasztrófa eredményeként fordulhatna elõ. A biodiverzitás csökkenése, vagy az élõhelyek elpusztulása például lényegesen ronthatja a mezõgazdasági területek termékenységét.
A kisebb, de még így is hatalmas mezõgazdasági értékvesztések bekövetkezése a következõ években ugyanakkor igen valószínû, például az egyre gyakoribbá váló szárazság, illetve áradások szintén rontják a földek termékenységét, ami a befektetõk ágazattól való elfordulásához vezethet. Ennek pedig igen széleskörû és váratlan következményei lehetnek az egész világon – állapítja meg a jelentés.
Az arab tavasz megmutatta, hogy a víz-ellátás korlátozottsága Észak-Afrikában, az oroszországi extrém idõjárással párosulva miként befolyásolja az élelmiszer-biztonságot és az árakat, illetve miként járul hozzá akár egy kormány bukásához, illetve szélesebb geopolitikai feszültségekhez – figyelmeztetnek a tanulmány készítõi.
A jelentés nem próbálja megjósolni, hogy a világ melyik részét sújthatják leginkább a környezeti veszélyek, illetve miként hatna ez az élelmiszer-ellátásra és a jövõbeli mezõgazdasági beruházásokra. Mezõgazdasági szakértõk szerint azonban bármely környezeti szerencsétlenség, amely jelentõsebb leírásokat eredményez, egyértelmûen hatással lenne az élelmiszer-ellátásra, valamint a mezõgazdasági befektetésekre is. Sõt, akár a nyugdíjakat is érintheti, hiszen az elmúlt években mezõgazdaságba fektetõk között igen sok a nyugdíjalap.
Egyre többen vesznek termõföldet befektetési céllal, a pénzintézetek is a magasabb hozamszerzés lehetõségét látják benne, a lanyhuló tõzsdékkel szemben. Caldecott azonban arra figyelmeztet, hogy kellemetlen meglepetés érheti ezeket a befektetõket, mivel jellemzõen olyan pénzügyi modellek alapján döntöttek az agrárbefektetések mellett, amely figyelmen kívül hagyja a környezeti kockázatokat.
A szakértõ szerint hasonlóság figyelhetõ meg a globális gazdaságot még mindig sújtó pénzügyi válság és a mezõgazdaság problémái között. A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy egy eszköz tulajdonosa és a tényleges fizikai eszköz közötti kapcsolat teljesen megszakadhat a magasabb hozamért folyó hajszában. A magas kockázatú amerikai subprime jelzáloghitelek kötvényekké csomagolása hatalmas banki veszteségekhez, végsõ soron recesszióhoz vezetett – figyelmeztetett Caldecott.
Azt is kiemelte, hogy bizonyos befektetések teljesen racionálisnak tekinthetõk egy adott analitikai és intézményi rendszeren belül, míg azokon kívül akár teljesen irracionálisnak. A környezeti externáliák figyelmen kívüli hagyása ma teljesen ortodoxnak számít, azonban egyre nagyobb a nyomás, hogy ez megváltozzon – véli az egyetem kutatója.
A környezeti kockázati tényezõk közé tartozik többek között az idõjárás fokozott változékonysága, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése, a mezõgazdasági betegségek, vírusok, és kártevõk fokozott megjelenése és a túlhalászás is. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a melegebb éghajlat miatt intenzívebb, gyakoribb és tartósabb hõhullámokra, kánikulákra lehet számítani, a modellek pedig megnövekedett nyári szárazságokat, és csapadékosabb teleket prognosztizálnak. A gazdasági kockázati tényezõk között az üvegházhatást okozó gázokra, és a földhasználatra vonatkozó szabályozást említi a tanulmány, melyeket elsõsorban a környezet megsegítésére alkottak, azonban rövidtávon a mezõgazdasági területek értékét csökkentik ezek a szabályok.
A termõföldek értéke az elmúlt 10 évben óriásit növekedett, több mint négyszeresére nõtt, és még mindig emelkedik a világ nagy részén. Az Egyesült Királyságban a szántóföldek értéke megháromszorozódott az elmúlt 10 évben, hektáronként 8000 fontra nõtt, sõt, 2013 elsõ felében további 6%-kal emelkedett – derül ki- a Savills vezetõ nemzetközi ingatlantanácsadó adataiból.