Az egyes országok biztosítási piacának fejlettségét jelzi a díjbevételek GDP-hez mért aránya, vagyis a biztosítási penetráció. A közép- és kelet európai (KKE) országok átlagos biztosítási penetrációja az európai biztosítási piac egészére számított 8,9%-tól elmarad, 2009-ben 3,3% körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értékkel bírt 2009-ben (3,2%), azonban a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségû gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Az ország fejlettségét jelzõ GDP és a biztosítási penetráció közötti regressziós vizsgálatból arra a következtetésre jutottak az elemzõk, hogy a KKE térség országai tekintetében Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelõen biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Alacsony hazai életági biztosítottság

A hazai életági termékszerkezet – a unit-linked termékek meghatározó súlyának következtében – jelentõs eltérést mutat az EU átlagához, valamint a KKE-térség átlagához képest is. Míg az Unióban és a KKE-térségben is átlagosan 60%-os a hagyományos életbiztosítások súlya, addig hazánkban kevesebb, mint 40 százalék, vagyis a magyar népesség tényleges életági biztosítottsága meglehetõsen alacsony. Az elemzõk szerint magyarázat lehet erre a hazai sajátosságra, hogy az életági hagyományos szerzõdések transzparenciája itthon meglehetõsen alacsony, a unit-linked szerzõdések esetében viszont jóval magasabb, továbbá ez utóbbi termékeket a hosszú lejáratú megtakarítási struktúrákat megilletõ kamatadó-mentesség is versenyképessé tette.

Alulfejlett egészségbiztosítási szegmens

A nem-élet ág esetében a KKE országokat, és hazánkat a fejlett piacoktól jelentõsen eltérõ összetételû termékszerkezet jellemzi, elsõsorban az egészségbiztosítási (baleset- és betegségbiztosítási) szegmens alulfejlettségének köszönhetõen. Ennek következtében a vagyonbiztosítási ágazat, ezen belül pedig a lakossági gépjármû- és lakásbiztosítások súlya a meghatározó.

Nem diverzifikálnak eléggé a hazai biztosítók

A KKE országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tõkepiaccal rendelkezõ tagállamokhoz képest (2009: 70%). Ezen belül utóbbi eszközök aránya a hazai biztosítók esetében a legmagasabb az EU-n belül (2009: 82%), a portfoliókat pedig a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálják. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. A tanulmány szerzõi ezt a környezõ EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár miatt szintén magasabb hazai kötvényhozamokkal magyarázzák.

A biztosítókat sem kerülte el a válság

A KKE országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezõségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezõségre gyakorolt hatása is kisebb mértékû volt. Ugyanez mondható el hazánkról is, ugyanakkor 2010-ben a magyar biztosítók jövedelmezõsége gyakorlatilag összeomlott – a saját tõke-arányos nyereség -0,1 százalék volt - ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezõtlen káralakulása, részint pedig egyéb tényezõk miatt következett be.

Ami a tõkeellátottságot illeti, ez szintén magasabb KKE tagállamok esetében az európai átlagnál, ami fõként a biztosítók jelentõs belsõ többlettõke-termelõ képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezõségébõl és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikájából fakadóan. Utóbbiak igazak a magyar biztosítási piacra is, amelynek esetében azonban az átlagos tõkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE tagállamok átlagától érdemben elmarad.