Tavaly a biztosítók összességében 30 milliárd forintnyi kárt fizettek ki a biztosítottaknak. Az elmúlt évi egymást váltó természeti katasztrófák során ugyanakkor a biztosítók elsõ jelzései még a végül kifizetett összegnél is jelentõsebb, összességében 50 milliárd forint körüli értékrõl szóltak. A kár bejelentésekor a biztosítók általában pesszimistán számolnak, és olyan összeget különítenek el (helyeznek tartalékba), amely a legrosszabb esetben is biztosan elegendõ az ügyfelek igényeinek kifizetésére – közölte Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágvezetõje.

A kárbejelentés során a károsulttól kérdezik meg, hogy mekkorára becsüli a helyreállítás költségét, illetve a károknak megfelelõen a biztosítók becsülik meg az összeget - mondja Horváth Andrea, az Allianz Hungária nem-életbiztosításokért felelõs vezérigazgató-helyettese. Az ügyfelek nagy része azonban a kárbejelentés során nem rendelkezik a helyreállításra vonatkozó árajánlattal vagy a helyreállításról számlával, ezért nincsen pontos elképzelésük a kárösszeg mértékérõl. Valamennyi bejelentett kárt \"betartalékolunk\", azokat is, amelyeket késõbb esetleg elutasítunk - érvel Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletág vezetõje.

A tavalyi kárdömping nyomán a biztosítók szinte mindegyike felemelte a korábbi 20-50 ezer forintos limitszintet, így ma már a 100 ezer forint alatti kártérítési igényeket automatikusan, pusztán a bejelentés alapján 1-2 nap alatt kifizetik.