A Gfk Piackutató Intézet és a Groupama Garancia Biztosító közös nyári kutatásának fõbb vizsgálati szempontja az volt, hogy kiderítse, vajon a negyvenes korosztály miként képzeli el nyugdíjasan az életét és mit tesz a jövõért. Milyen álmaik, céljaik és félelmeik vannak nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, mi szerepel a bakancslistájukon. „A felméréssel azt is vizsgáltuk, hogy az elképzelt jövõ eléréséhez milyen megtakarítási lehetõsége van a 40-50 év közöttieknek, milyen kiadások akadályozzák meg õket jelenleg abban, hogy rákészüljenek a boldogabb nyugdíjas évekre.” – mondta el Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet üzletágának ügyvezetõi igazgatója.
A negyvenesek 77%-a úgy érzi, hogy komolyan gondolkodnia kell azon, hogy mibõl fog megélni nyugdíjas korában. A korosztály több mint 90%-a bizonytalan azt illetõen, hogy van-e elég tartaléka, közel 90%-uk nem érzi azt, hogy anyagilag kellõen felkészült lenne a nyugodt nyugdíjas évekre. Ez a korosztály a legpesszimistább a jövõjét illetõen az összes vizsgált korcsoport közül, mind a harmincasok, mind az ötvenesek derûsebb jövõt várnak. Ma a 40-esek 60%-ának azonban az öngondoskodásról leginkább az jut eszébe, hogy nem tudja megvalósítani anyagilag.
Nyugodt évek helyett borús jövõre számítanak
A 40-es korcsoportban a válaszadók több mint 90%-a nyilatkozik úgy, hogy nincs annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövõje miatt. Csupán 40%-uk rendelkezik egyáltalán valamekkora megtakarítással, miközben a teljes mintában 46% fölött van a takarékoskodók aránya.
Már a mindennapi költségek finanszírozása is óriási terhet ró a lakosság nyakába. A megkérdezettek válaszai alapján a havi kiadások legnagyobb részét a lakhatás költségei és a hiteltörlesztés teszik ki, ezután következik az élelmiszervásárlás, az egészség megõrzéssel és helyreállítással kapcsolatos kiadások és a ruházkodás. A megkérdezett 40-49 évesek válaszai alapján elsõ és legnagyobb havi kiadásaik a lakás és lakhatás költségei (53,8%) és a hiteltörlesztés költségei (29,7%). Az 5 legnagyobb havi kiadás között harmadik legnagyobbnak jelölték meg a válaszadók az élelmiszervásárlást, ez azt jelenti, hogy egy háztartásvezetõ, ha végiggondolja a konyhapénzt, az öt legnagyobb kiadásából három esetén a mindennapi létfenntartásért küzd, fizeti a lakásának terheit és az ennivalót. Az összes többi kiadás csak a kötelezõ kiadások után következik: a megkérdezettek kétötöde sorolta csak a tanulással kapcsolatos kiadásokat az 5 legnagyobb költés közé. A megtakarítás csupán minden harmadik 40-es válaszadónál jelenik meg a nagyobb kiadások között. A szórakozásra, hobbira, sportra történõ kiadásokat csupán a megkérdezettek 10-15%-a adta meg a kiadási toplistáján.
Mi lesz velem?
A negyvenes korosztály legnagyobb félelme, hogy csak szûkösen él majd meg a nyugdíjából, ez látszik abból, hogy 79%-uk mondta azt, hogy szerinte kevés lesz a nyugdíja. Különösen pesszimistának látszik ez a jövõ kép azzal a ténnyel kiegészítve, hogy a mostani negyvenesek 50%-a leginkább a jövõbeli betegségeitõl félnek, aminek a kiadásai szintén jelentõs anyagi terhet jelentenek.
A megkérdezettekben a leggyakoribb mentális aggodalmat 13%-ban a magánytól való félelem váltja ki, illetve 33%-uk szerint fontos, hogy családtagjaikat magukhoz közel tudják.
Mire spórolunk? Rezsire, a gyerekek jövõjére és a váratlanra
„Jó hír, hogy a megkérdezett 40-esek 80%-a hisz abban, hogy az öngondoskodást sok kicsivel is el lehet kezdeni, bár ennek ellent mond az az adat, hogy 75%-uk szerint a megtakarítás csak a pénzrõl szól.” – mondta Garamvölgyi Zoltán.
A negyvenesek 79%-át nyugtalanítja, hogy mennyi pénzbõl él majd meg aktív évei után. A megtakarítási célok vizsgálata jól tükrözi, hogy mennyi mindenre kell gondolnia ennek a korosztálynak, hogy biztonságban tudhassa saját és családja anyagi biztonságát: 56% a nyugdíjas évekre, 53% a gyermekek jövõjére, 39% váratlan kiadásokra, 22-22% lakásfelújításra, ill. munkahely elvesztése miatti jövedelem-kiesés pótlására takarékoskodik. Ennek a generációnak még a gyermekeik jövõjét is meg kell alapoznia, amellett, hogy a jelenrõl is gondoskodnia kell. „Elszomorító eredmény, hogy a bizonytalantól – váratlan kiadások, munkanélküliség - sokkal erõsebb megtakarítási célként jelenik ma meg a családok pénzügyi tervezése során, mint korábban.” – mondta Garamvölgyi Zoltán.