Változatlanul alacsony a magyarországi cégek érdeklõdése a vállalati felelõsség- és vagyonbiztosítás iránt, az érintettek nagy része a szükségesnél alacsonyabb limitekre köt, illetve tart érvényben szerzõdést. Kovács Gábor, az AIG Magyarország vállalati biztosításokért felelõs üzletágigazgatója szerin ott látszik „vásárlói kedv”, ahol például egy szolgáltatás megrendelõje elõírja a beszállítónak a biztosítás meglétét. Ez azokat a cégeket jelenti, akik külföldön vállalnak munkát, külföldön vesznek részt projektekben – tette hozzá.

Kovács Gábor szerint az érezhetõ változásokhoz mindenképpen szemléletváltás szükséges a cégek részérõl. Legelsõ körben az önrészesedések és kártérítési limitek mértékét kellene átgondolnia az ügyfeleknek, és tényleges biztonságot nyújtó kártérítési limiteket kellene vásárolniuk, továbbá idõt kell szánni a cégvezetõknek a kockázataik megismerésére illetve kezelésére.

Arató Péter, az Allianz Hungária Zrt. vállalati biztosítások igazgatója szintén úgy látja, hogy még nem fordult meg a trend, nem tapasztalható jelentõs növekedés a darabszámokban.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a társaságnál növekvõ érdeklõdést tapasztalnak a vállalati biztosítások iránt. Ennek egyik oka, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyeknél a vállalat meg sem kezdheti mûködését az elõírt felelõsségbiztosítási fedezet hiányában. Emellett a különbözõ pályázati lehetõségek számának növekedése is hozzájárul a szerzési darabszámok növekedéséhez. Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója szerint a biztosítók jelenleg termék, illetve fedezet terén tudnak tenni azért, hogy a biztosítási lefedettség növekedjen, hiszen a megfelelõ szolgáltatásokat kell kínálniuk az igényekre. A kereslet fellendítésére viszont nincsenek eszközök a biztosítók kezében: így szükség van a gazdaság és azon belül az ipari szektor élénkítésére, de ez egy lassú folyamat eredménye lesz.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország ügyvezetõ igazgatója szerint egyértelmûen megállapítható, hogy a Magyarországon mûködõ vállalatok nem tesznek eleget a környezeti károk megelõzése érdekében, bár kétségtelen tény, hogy a környezeti tudatosság javuló tendenciát mutat. Ennek több oka is lehet: egyik, hogy a cégek pénzügyi helyzete nem teszi lehetõvé, hogy megfelelõ mértékû forrást csoportosítsanak a környezeti károk megelõzésére. A másik, hogy az ellenõrzõ hatóságok nem mûködnek elég hatékonyan, emellett a jogi szabályozás sem mindig ösztönzi kellõ aktivitásra a cégeket. A szervezethez hetente átlagosan 1-3 lakossági megkeresés érkezik vállalati környezetszennyezések kapcsán, ami önmagában nem sok, ám ebben szerepet játszhat, hogy a Greenpeace ma már inkább globális környezeti problémákkal foglalkozik, így az ilyen jellegû megkeresések nagy része nem hozzá fut be.

A lapnak nyilatkozó biztosítók szerint a vállalati felelõsségbiztosításoknál folyamatosan csökkentek a díjak az elmúlt években. A piacon tapasztalt díjverseny pedig több kockázatnál is elérte azt a szintet, ami hosszú távon nem fenntartható és végsõ soron a biztosítottak látják ennek végül a kárát.