Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának (ECON) egyik német tagja szerint a tagállamok képviseletét ellátó EU Tanács “ledózerolja” az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) hosszú távú garanciákat nyújtó termékek kezelésére vonatkozó javaslatait a háromoldalú tárgyalások során.

Sven GIegold szerint a Tanácsban képviselt tagállamok nem támogatják az EIOPA javaslatait, és saját javaslataikat szeretnék beépíteni az Omnibus II irányelvbe.

“Azzal bíztuk meg az EIOPA-t, hogy egy kiegyensúlyozott értékelést készítsen, amit most a tagállamok ismét felrúgnának. Mindenki a saját biztosítótársaságainak szeretne többet kiharcolni, mely igények közül néhány kifejezetten extrém. Az EIOPA által javasolt csomag felbontásával a Szolvencia II sikerét kockáztatjuk” – közölte Giegold.

A Tanács tagjai az EIOPA által javasolt intézkedéscsomag, fõként a hosszú távú garanciákra vonatkozó javaslatok szinte minden elemét módosítanák, amit a német EP képviselõ megdöbbentõnek nevezett. Szerinte ugyanis az EIOPA kompromisszumos javaslattal állt elõ, most pedig kezdõdhetnek az évek óta tartó tárgyalások elõrõl.

Az Omnibus II-t érintõ háromoldalú tárgyalások szeptember 10-én kezdõdett újra, miután tavaly azon a ponton elakadtak, hogy a Szolvencia II-nek miként kellene kezelnie a hosszú távú garanciás termékeket. Megállapodás hiányában az Európa Parlament plenaries szavazását ezért most 2014. Feburár 3-ára halasztották.

A Tanács jelenlegi litván elnökségének szóvivõje annyit mondott, hogy a Tanács ismertette saját javaslatát a hosszú távú garanciák kezelését illetõen.

Giegold összefüggéstelennek nevezte az elnökségi javaslatokat, amelyek nélkülözik azokat a kvantitatív elemzéseket, amelyek alátámasztották az EIOPA javaslatait. Az Európai BIzottság szóvivõje szerint a tárgyalások egyelõre az EIOPA javaslatok egyes részleterõl szóltak, nem hangzottak el új javaslatok. Hozzátette azt is, hogy az EIOPA jelentése nem szentírás, hiszen “az EIOPA nem jogalkotó, a jelentés célja, hogy tárgyalási alapként szolgáljon.”

Giegold aggályosnak nevezte, hogy néhány tagállam ragaszkodik például ahhoz, hogy az olyan intézkedésekbõl származó szabályozási elõnyöket, mint amilyen a volatilitási korrekció, ne kelljen kimutatni a mérlegben.