A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentõcsomag kapcsán, és elsõsorban egy az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fõ megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének második részébõl. Ugyan a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a devizahitelesek bizonyos formában történõ megsegítését, a beavatkozás mértékérõl már megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók többsége, 53 százaléka szerint viszont ésszerû keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.
A kutatásból kiderül, még a fizetési nehézséggel küzdõ adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerû keretek között kialakított, vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna.
Ki állja a költségeket?
A mentõcsomagok kapcsán idõrõl idõre felmerülõ kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékû állami szerepvállalásra lenne szükség. A kutatás eredményei alapján a lakosság ezen a téren is mértéktartó. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak, és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésbõl, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül). Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek 1 százaléka támogatná.
„Figyelemre méltó, hogy a jelenleg is fizetési gondokkal küzdõk közel fele, 48 százaléka is a bankok, az állam és az adós közötti tehermegoszlást látja indokoltnak, azaz ezen válaszadók saját teherviselésüket is szükségesnek tartják az adósmentésben. További 40 százalék szerint csak a bankszektornak és az államnak kell viselni a költségeket és mindössze egy erõs kisebbség, 11 százalék véli úgy, hogy kizárólag a bankoknak kell állnia az adósmentés terheit” - mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetõje.
Mi a legfontosabb gazdasági cél?
A kutatás második része azt vizsgálta, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megõrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fõ prioritás, az összes megkérdezett 59 százaléka, a törlesztési gondokkal küzdõk 64 százaléka szavazott erre. A válaszadók szerint a devizahitelesek megmentése ennél kevésbé lényeges kormányzati feladat, amely a gazdasági növekedés beindításához és a pénzügyi stabilitás megõrzéséhez képest is háttérbe szorul. Érdekes módon még a jelenleg fizetési gondokkal küzdõk esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.
A felmérés egy meglepõ adatra is felhívja a figyelmet. A lakosság ma jelentõsen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a válaszok alapján a devizahitellel rendelkezõ családok arányát az emberek 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben. „Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az emberek többsége úgy is a mérsékeltebb, tehermegosztásos mentõcsomagot támogatja, hogy az érintettek számát a valós adat közel háromszorosára becsüli” – emelte ki Sándorfi Balázs.