Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által elfogadott jelentés legfontosabb megállapításai a következõk:

• Emberi felelõsség: A mostani jelentésben a Testület „extrém valószínûnek”, vagyis legalább 95% valószínûnek nevezte azt, hogy a huszadik század közepe óta a globális felmelegedésért az emberi tevékenység, például a fosszilis üzemanyagok használata okolható. Legutóbbi, 2007-es jelentésében még csak 90%-os valószínûséget adott ennek az IPCC, 2001-ben pedig még csak 66%-ot.
• Lassú felmelegedés az évszázadban: A Testület szerint az egyes rövid idõszakokat – mint amilyen az 1998-as év volt, amely rendkívül melegnek számított – a természet változékonysága befolyásolja, ezek azonban nem feltétlenül tükröznek hosszú távú éghajlati trendet.
• Várható felmelegedés: A jelentés szerint a 21. század végére a hõmérséklet várhatóan 0,5-8,6 Fahrenheit fokkal emelkedik majd. Ezek az adatok azonban nem vethetõk össze korábbi, például 2001-es jelentéssel, mivel új számítógépes modelleket használnak azóta.
• A tengerszint emelkedése: A 21. század végére a tenger szintje várhatóan 25-81 centiméterrel emelkedik majd, a 19. században végbement 19 centiméternyi emelkedést követõen. A legrosszabb forgatókönyv szerint a tengerszint akár 97 centiméterrel is magasabb lehet 2100-ra. A 2001-es jelentés még 18-58 centiméteres emelkedést prognosztizált, akkor azonban még nem vették teljes mértékben figyelembe az Antarktisz és Grönland jégolvadását.
• Éghajlat érzékenység: A legfrissebb becslések szerint a légköri szén-dioxid koncentráció megduplázódása 2,7-8,1 Fahrenheit fokos felmelegedéshez vezetne. A 2007-es jelentésben a felmelegedés alsó tartománya még 3,6 Fahrenheit volt.