A lakosság döntõ többsége, csaknem 90 százaléka fontosnak tartja, hogy otthonára biztosítást kössön. Ebben az elmúlt évek szélsõséges idõjárása kiemelkedõ szerepet játszik – a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy ez a tényezõ befolyásolta a lakásbiztosítás kötése iránti hajlandóságát. A biztosítással nem rendelkezõk jelentõs része bár szintén fontosnak tartja, úgy érzi, nem engedheti meg magának.

„Bár a kutatási eredmények szerint az emberek legfõképp az ár miatt nem kötnek biztosítást otthonukra, az Allianz otthonbiztosítási csomagjaival a fokozatosan növekvõ kockázathoz mérten viszonylag alacsony díjon megóvhatják értékeiket. Példaként, egy 120 négyzetméteres családi ház biztosítása az általános ingóságok bevonásával körülbelül havi 2400 forintba kerül, amelyet szembeállítva a többszázezer, esetleg millió forintos károkkal mindenképp érdemes kigazdálkodnia a tulajdonosnak” – mondta Horváth Andrea, az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese.

A lakásbiztosítás hasznára és szükségességére kitûnõen rávilágít a kutatás káreseményekkel foglalkozó része, amelybõl kiderült, hogy tízbõl hét válaszadó lakásában történt már káresemény. Az elmúlt 5 évben a lakosság 50 százalékának, az elmúlt egy évben pedig 10 százalékának otthonát érte valamilyen kár.

A tudatosság terén azonban még van tér fejlõdésre, a megfelelõ biztonság érdekében ugyanis a lakásbiztosítás megkötése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a szerzõdés idõszakonkénti felülvizsgálatára, szükség esetén módosítására is. A kutatás szerint a lakosság több mint fele vásárolt az elmúlt 5 évben nagyobb értékû vagyontárgyat, azonban csak harmaduk aktualizáltatta a lakásbiztosítást ezek értékével. A statisztikák szerint például Magyarországon a TV készülékkel rendelkezõk 57 százalékának LCD, Plazma vagy LED-es tévé áll a nappalijában, mivel azonban nem frissítették biztosításukat, még a képcsöves tévé idejében kötött biztosítás alapján fizet a biztosító baj esetén.

„A biztosító minden évben megküldi a biztosított vagyontárgyakról és az aktuális biztosítási összegekrõl szóló biztosítási kötvényt, ilyenkor érdemes újra átnézni a biztosítást, és összehasonlítani az abban szereplõ vagyontárgyakat és biztosítási összegeket a meglévõ vagyontárgyakkal, illetve azok értékével” – tanácsolja Horváth Andrea.

A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy a saját maguk által épített ingatlanban élõk kétharmada végzett valamilyen felújítást az építkezés óta, míg a készen vett ingatlanokban élõk esetében 86 százalék ez az arány. A felújításoknak köszönhetõen ma már sokkal korszerûbb mûszaki megoldások, berendezések találhatók a házakban, amelyekre az évtizedekkel ezelõtt kötött biztosítás nem feltétlen nyújt megoldást. A 10 évnél nem régebben építkezõk több mint háromnegyede például ügyelt arra, hogy energiatakarékos építõanyagokat, berendezéseket építsenek be, éppen ezért húsz százalékuk napkollektort, napelemet építtetett otthonába. Azok között, akiknél az elkövetkezõ öt évben várható a felújítás, szintén egyre többen tervezik napkollektorok, napelemek, hõszivattyúk és geotermikus energia beépítését.

Éppen ezért a szerzõdés felülvizsgálata mellett érdemes körülnézni a piacon, hogy vannak-e a megváltozott igényeinknek megfelelõ újabb, korszerûbb szolgáltatásokat kínáló termékek is. Az Allianznál már elérhetõ olyan lakásbiztosítás, amely a napkollektorokban, napelemekben, hõszivattyúkban, szélturbinákban, de még a kerti bútorokban, kerti világításban, a kültéri medencék, kerti tavak gépészeti berendezéseiben keletkezett károkra is fedezet nyújtanak.