Néhány nagyvállalat kivételével a hazai vállalkozások döntõ többsége nem foglalkozik azzal, hogy milyen kockázatok fakadnak saját gyáruk, üzemük napi szintû mûködésébõl, így nem is tudnak érdemben felkészülni a fentiekhez hasonló krízishelyzetek kezelésére, és a környezeti károk enyhítésére. Pedig nemrég Magyarországon is bevezették azt a szigorú EU-s direktívát, amely többszörösére növelheti az okozott környezetszennyezés “feltakarítási és helyreállítási“ költségeit. Ez a megnövekedett váratlan kiadás pedig akár vállalati csõdhöz is vezethet.

Több EU-s államban már kötelezõvé tették

A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok szigorodásával egyre több EU-s ország próbálkozik a kötelezõ vállalati környezetszennyezési felelõsségbiztosítás bevezetésével, miközben vannak államok, például Németország, ahol a vállalatok sokkal tudatosabban, proaktívan – azaz önkéntes alapon – kezelik a környezeti kockázatok kezelését, beleértve a környezetszennyezési felelõsségbiztosítást is. Környezõ szomszédaink közül Szlovákia és Csehország már kötelezõvé tette a felelõsségbiztosítást, illetve a pénzügyi garanciát.

Kovács Gábor, az AIG Magyarország vállalati üzletágának igazgatója szerint az EU-s trendekkel szemben a magyar cégvezetõk nem foglalkoznak megfelelõ szinten saját üzemmenetükbõl fakadó kockázatokkal, így a kockázatcsökkentõ eszközökrõl sem tudnak érdemben dönteni. „Minden veszélyes üzemmel foglalkozó cégben ott van az emberi hibázás lehetõsége, aminek eredménye egy gyorsan és szerteágazóan eszkalálódó krízis lehet. Ilyen helyzetek kezelésére nyújtanak megoldást azok a komplex környezetszennyezési felelõsségbiztosítások, amelyek egy katasztrófa kármentésének elsõ válaszlépéseitõl – szakértõk bevonásától, krízisvonal felállításától – kezdve a hosszú távú következményekig - például feltakarítási és helyreállítási munkálatokig – mindent fedeznek“ – tette hozzá Kovács.