A legtöbb káresetet Nógrád megyébõl jelentették, de Heves és Pest megyébõl is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekrõl, vakolatrepedésekrõl, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledõléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és idõpont-egyeztetést követõen a lehetõ legrövidebb idõ alatt megtörténik.

Az újév elsõ napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középsõ részén, az ötödik, 2,1 erõsségû utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején elõször reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erõsségû földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal - Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erõsségû utórengést néhány nappal késõbb, január 7-én észlelték.

A térségben az elõzõ években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhetõ rengés. A legutóbbi, jelentõs károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követõen 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínûségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erõs földrengés, amelyet már nemcsak a mûszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erõsségû földrengést érzékelnek a mûszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhetõ, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú - rengést regisztrálnak a mûszerek, amely az epicentrum környékén már érezhetõ, de károkat nem okoz.