Az UNION Biztosító 2013 júliusában 300 kis- és középvállalkozást kérdezett meg telefonon azzal a céllal, hogy feltérképezze a hazai kkv szektor biztosítási attitûdjeit. A kutatás során kiderült, a kkv szektor több mint háromnegyede tart valamilyen vagyoni jellegû kár bekövetkezésétõl. A félelmeket közelebbrõl szemügyre véve kitûnt, hogy a cégvezetõk elsõsorban a lehetséges károk következményeitõl tartanak, azaz különösen az rémíti el õket, hogy mennyi idõt vehet majd igénybe egy esetleges kár után az eredeti állapot visszaállítása, illetve a helyreállítás idõszakában hogyan fognak tudni majd mûködni.

Becslések szerint hazánkban mintegy 1,5 millió kkv mûködik, közel kétharmaduk mikro- és kisvállalkozás, azaz 50 fõ alatt foglalkoztató cég. „A mai beszállítói versenyben az üzletmenet folyamatossága, a megszokott és elvárt minõség fenntartása, a cégvezetõ és a kulcsemberek biztonsága életbevágó. A kisméretû cégeknél egy esetleges leállás, részleges vagy teljes üzemszünet miatt fellépõ bevételkiesés sokszor a fennmaradást is kockára teszi. Különösen érvényes ez a tíz fõ alatt foglalkoztató mikrovállalkozásokra.”- hívja fel a veszélyre a figyelmet Lehel Gábor, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A felmérés eredményei alapján majd minden második kkv cég komoly problémaként éli meg a kár miatt fellépõ bevételkiesést (45%), és a helyreállítás hosszadalmas idõigényét (közel 40%). Érdekes, hogy a betörés a „félelmi listán” csupán a harmadik helyen szerepel, a tûz és elemi károkkal szembeni aggodalom az ötödik-hatodik a képzeletbeli rangsorban. Feltûnõ, hogy minden harmadik megkérdezett cégvezetõ felismeri, hogy van a cégnél olyan kulcsember, akinek baleset vagy betegség miatti hosszabb kiesése akár a cég mûködését is ideiglenesen veszélybe sodorhatja. A kutatás kitért annak vizsgálatára is, hogy a megkérdezett kkv vállalkozások mennyire számolnak a másoknak okozott felelõsségi károk következményeivel, eszerint elsõsorban a kisvállalkozások, az 50 fõ alatt foglalkoztató cégek tartanak attól komolyabban, hogy másoknak kárt okozhatnak. (32%)

Márpedig bajok, betörés, csõtörés, baleset, vagy éppen a kulcsemberek kiesése gyakrabban következik be, mint gondolnánk. Az UNION kutatása szerint ugyanis a vagyonbiztosítással rendelkezõ cégek több mint harmada igénybe is vette az elmúlt idõszakban biztosítását. Bár a félelmek léteznek, mégsem alapvetõ a gondoskodás a cég biztonságos, folyamatos mûködtetésrõl. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy míg gépjármû-biztosítása a megkérdezett cégek 80 százalékának van, vagyonbiztosításban a lefedettség már alacsonyabb, 70 százalék körül mozog.

Másoknak okozott károkra általában csak a kötelezõen elõírt biztosításokat kötik meg, az üzemszünetbiztosítás szintén alig jellemzõ – az UNION Biztosító kkv vagyonbiztosítási szerzõdéseinek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást, a kulcsemberek hosszabb kiesése ellen védelmet nyújtó egészség- és betegbiztosítással pedig a megkérdezett kkv vállalkozásoknak legfeljebb egyötöde rendelkezik.

Mérettõl függõen eltérõ, hogy ki mennyit költ biztosításra, általában a megkérdezett vállalkozások árbevételük 0,5-1 százalékát fordítják biztosításra. Azaz, bár a cégek több mint háromnegyede tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétõl, mégis többségük túl költségesnek tartja a biztonságot és inkább bízik a jó szerencsében. Pedig tervekben nincs hiány, egy tavalyi KAVOSZ felmérés szerint a kisés középvállalkozások 78%-a tervez valamilyen fejlesztést a jövõre nézve: 24%-uk ingatlant, 27% telephely korszerûsítést, 33% informatikai fejlesztést, 40% gép- és berendezés beszerzést szeretne a közeljövõben. A fejlesztési elképzelések többségének megvalósításához pedig elengedhetetlen lesz a támogatott hitel, és vele a biztosítás.