„A tõkepiaci korrekció hatott a befektetési alapok hozamaira, ráadásul a második negyedévben is a legtöbb kategória esetében a visszaváltások meghaladták az új befektetéseket. A jellemzõen stagnáló, illetve csökkenõ „hagyományos” befektetési alap kategóriák mellett ugyanakkor ugrásszerûen nõtt a speciális befektetési stratégiát követõ származtatott alapok vagyona, ami jelzi, hogy a jelenlegi piaci helyzetben egyre több befektetõ keres a szokástól eltérõ befektetési lehetõségeket.” - emelte ki Temmel András, a BAMOSZ fõtitkára.
Az idén kifejezetten jól telesítõ hazai állampapírpiac eddig jó hozamokkal tudta megörvendeztetni a befektetési alapok piacán belül meghatározó részarányt képviselõ likviditási, pénzpiaci és kötvényalapok tulajdonosait, mindez ugyanakkor nem igazán tudta befolyásolni az ezen alapkategóriákra jellemzõ tõkemozgást.
A lakossági befektetõk esetében legnépszerûbb, legnagyobb piaci súlyt képviselõ likviditási alapok esetében stagnált a vagyon, ugyanakkor a szintén meghatározó méretû pénzpiaci alapok esetében a hozamok sem tudták kompenzálni a visszaváltások hatását, így ezek vagyona 1,2%-kal apadt a második negyedévben.
Érdekes módon ellentétesen alakult a tõkemozgás a kötvényalapok kategóriáján belül, míg a kockázatosabb hosszú kötvényalapok esetében enyhe csökkenés volt, addig a biztonságosabb rövid kötvényalapok vagyona a három hónap során 2,7%-kal nõni tudott, ami összefüggésben lehet az elbizonytalanodó tõkepiaci kilátásokkal. Hasonló mozgás volt megfigyelhetõ a vegyes alapoknál is, a kevésbé kockázatos kötvénytúlsúlyos vegyes alapok 3,6%-os növekedése mellett a nagyobb részvényarányt tartalmazó kiegyensúlyozott vegyes alapok vagyona gyakorlatilag ugyanilyen mértékben csökkent.
A nagymértékben intézményi befektetõk pénzét kezelõ részvényalapok esetében ugyanakkor – elsõsorban a visszaváltások miatt – már jelentõs vagyoncsökkenés volt tapasztalható, 7% feletti mértékben csökkent mind a részvénytúlsúlyos, mint a tiszta részvény alapok vagyona.
A borús összképet felmutató „hagyományos” befektetési alap kategóriák mellett viszont üdítõ kivételt jelentenek az ún. származtatott alapok, amely kategóriába tartozó alapok jellemzõen széles befektetési eszköztárral, speciális befektetési stratégiákat alkalmazva igyekeznek hozamokat elérni. Úgy tûnik, hogy a jelenlegi bizonytalan tõkepiaci helyzetben egyre több befektetõ is hasonló megoldást keres, ezt tükrözi, hogy az elmúlt három hónapban több, mint 20 milliárd forint friss pénz érkezett ezekbe az alapokba, ami közel ötödével megnövelte ezen szegmens összvagyonát.
Az elsõsorban lakossági befektetõk körében népszerû, jelentõs piaci részarányt képviselõ garantált (tõkevédett) alapok kategóriájában nem volt drámai változás. Az elmúlt három hónapban a 10 induló alap mellett 12 alap futamideje járt le, a kezelt vagyon mérete ugyanakkor érdemben nem változott. Hasonló a helyzet a szintén jelentõs részarányt képviselõ ingatlanalapok esetében, itt – köszönhetõen elsõsorban a kiegyensúlyozott hozamoknak – 0,7%-os növekedés volt tapasztalható.
Az alapokon kívüli vagyonkezelt állomány nagysága június végén 2.800 milliárd forintot tett ki, ami gyakorlatilag a fele a márciusi adatnak. A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása miatt a pénztári szegmensben kezelt vagyon a negyedére esett. Kisebb csökkenés volt továbbá a másik meghatározó szegmens, a biztosítók részére történõ vagyonkezelés esetében is, illetve az egyéb portfolióknál. A pénztári vagyonátadásnak a kezelt vagyon összetételére nézve is jelentõs hatása volt, a pénztári portfoliókban jelentõsen csökkent a részvények aránya (36%-ról 24%-ra).