Csaknem 11 ezer munkavállaló – köztük 2722 fõ 20-29 év közötti fiatal – válaszolt az Aegon reprezentatív nemzetközi kutatásában nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekre. Az eredményeket a társaság „A nyugdíj változó arca: a fiatal, pragmatikus és pénztelen generáció” címmel tett közzé. A jelentés azokat a kihívásokat veszi sorra, amelyek a fiatal generáció elõtt állnak a jelenben teljesítendõ pénzügyi kötelezettségeik és a nyugdíjra való felkészülés közötti egyensúlyozásban.

A 20-29 év közötti fiatal munkavállalók 59%-a úgy véli, nyugdíjasként rosszabb helyzetben lesz szüleinél, és nagyobb anyagi felelõsséget kell vállalnia, többek között a nyugdíjas éveinek finanszírozását is. Azt, hogy fedezni tudja majd a nyugdíjas évek szükségleteit, 37 % kétségesnek tartja, 27 % pedig úgy gondolja, hogy megtakarításai nagymértékben – akár 50 %-kal is – elmaradnak az elvárásaitól.

Emiatt 44 % pesszimista, és úgy véli, nem a saját döntésén múlik majd, mikor akar nyugdíjba menni, pedig ez a luxus a szüleinek még megadatott. Egy másik szempont is megjelent a kutatásban, mégpedig az idõsebb családtagokról való gondoskodás anyagi terhe: a válaszadók 28 %-a gondolja, hogy anyagilag is támogatnia kell majd az idõs szüleit, és 40 % értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a nyugdíjasok felnõtt gyermekeinek szükség esetén anyagilag is támogatniuk kell a szüleiket.

A kutatás egyik meglepõ, és egyben reményre okot adó következtetése, hogy a fiatalok kétharmada rendszeresen megtakarít a nyugdíjas éveire, vagy tervezi ezt a közeljövõben. Minden negyedik válaszadó már beállt a takarékoskodók sorába. Biztató adat az is, hogy a fiatal munkavállalók 41 %-a tervezi, hogy a közeljövõben pénzt tesz félre. Magyarországon 54% szeretne megtakarítani, míg Németországban csupán 23%.

Azt, hogy megtakarításokra szükség van, a legtöbben tudják. A megkérdezettek 57 %-a – Magyarországon 67%-a –fontosnak tartja a nyugdíjcélú megtakarításokat, de jelenleg nem tekinti prioritásnak. Mindez azt jelenti, hogy sok fiatal magáénak érzi a nyugdíjproblémát, és elfogadta az új realitást, talán gyorsabban is, mint az idõsebb generáció tagjai.

A fiatalok ugyanakkor támogatást várnak a munkáltatóktól, a nyugdíjpénztáraktól és az államtól, hogy valóban a kezükbe tudják venni az irányítást a nyugdíjas éveiket illetõen.

A javaslatok között megfogalmazódott, hogy fontos lenne közérthetõ nyelven és felhasználóbarát módon megfogalmazni a pénzügyi információkat, olyan pénzügyi termékeket kidolgozni, amelyek passzolnak a fiatalok életstílusához, nagyvonalúbb adókedvezményekkel támogatni az ilyen irányú megtakarításokat, és több munkáltatói juttatást bevezetni.

Erre már csak azért is szükség volna, mert a válaszadók jelentõs hányada – 47%-a – nem tudja, vajon jó úton jár-e a vágyott nyugdíjcél eléréséhez, nem lát elõre a jövõbe, ami megmagyarázza a megtakarítással kapcsolatos fásultságot. Emiatt sokan érdeklõdnek a pénzügyi ismeretek és a tanácsadás iránt. 26 %-uk azt vallja, hogy a nyugdíj-megtakarításaikról szóló jobb és gyakoribb tájékoztatás arra ösztönözné õket, hogy még többet tegyenek félre, 23 % szeretne konzultálni profi pénzügyi tanácsadóval, akit ismerõs ajánl, és 22 % bõvíteni szeretné a pénzügyi ismereteit, hogy tudatában legyen a szükséges lépéseknek.

A munkavállalási szokások az utóbbi években megváltoztak ebben a korosztályban. Az adatok szerint a válaszadók 39 %-a tervezi, hogy 12 hónapon belül új állást keres, szemben a minden korosztályra vonatkozó 29 %-kal. A fiatalok 31 %-a gyakran gondolkozik azon, hogy felmond a munkahelyén.

E trendnek megfelelõen a fiatalok rugalmas megtakarítási termékekre vágynak, például arra, hogy munkahelyváltás esetén magukkal vihessék az addig összegyûlt nyugdíjcélú juttatásaikat. Ezeket egyébként igen nagyra értékelik, és 87 %-uk úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyválasztásnál fontos szempont lenne egy olyan munkáltatói nyugdíjprogram megléte, ami befizetésekkel ösztönzi a takarékoskodást.

A nyugdíjprogramok iránti igény és a munkahelyi mobilitás magas szintje közötti ellentmondást rugalmasabb juttatásokkal lehetne feloldani. A fiatalok egyharmada (éppen 33%) ugyanis megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltató ugyanilyen mértékû befizetésekkel támogatná. A kulcs itt is az átláthatóság és a tájékoztatás lenne, hiszen a megkérdezettek 24 százaléka szerint az egyszerûbb megtakarítási termékek õt is arra ösztönöznék, hogy félre tegyen. Az is kiderült, hogy az állam vezetõ szerepét sem lehet megkerülni a stabil, hosszú távú pénzügyi- és adókörnyezet kialakításában. A válaszadók 34 százaléka szerint a nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák õket.

A kutatásról

A nyugdíj változó arca: a fiatal, pragmatikus és pénztelen generáció 12 ország munkavállalóit és nyugdíjasait vizsgálta. A kutatásban résztvevõ országok: Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, és az Egyesült Államok. A megkérdezetteket egy online felmérésben vettek részt 2013 januárjában és februárjában a saját anyanyelvükön. A felmérésben 10 800 munkavállaló vett részt, közülük 2 722-en 20-29 év közöttiek voltak, és 1200-an pedig nyugdíjasok. A kutatásban résztvevõ 12 ország tudhatja magáénak a világ összes magán-nyugdíj vagyonának (nem beleértve az állami öregségi nyugdíjjuttatásokat) közel 85 százalékát.