A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevõk európai érdekképviseleti szerve, a Better Finance harmadik alkalommal vizsgálta meg az EU-ban a nyugdíj-elõtakarékossági termékek hozamait. Az Európai Bizottság 2014-es adatai alapján a nyugdíjcélú befektetési termékek továbbra is a legrosszabbul teljesítõ piac Európában. A magánnyugdíjakra vonatkozó új kutatási jelentés szerint a fogyasztói bizalom hiánya a közvetlen következménye annak, hogy a pénzügyi közvetítõk nem képesek tisztességes hosszú távú hozamokat garantálni. A 2015-ös, Pension Savings: The Real Return címû jelentés 15 EU-országra terjed ki, melyek az EU lakosságának 85%-át fedik le. A vizsgálat a nyugdíj-elõtakarékossági termékek valós, nettó hozamait, vagyis a tényleges teljesítményüket vizsgálja 2000 és 2014 között, vagyis közel 15 évet felölelõen.
Annak ellenére, hogy a díjakra és teljesítményekre vonatkozó információk csak meglehetõsen hiányosan állnak rendelkezésre, a jelentésbõl kiderül, hogy a nyugdíjpénztárak még a tõkepiacok meglehetõsen rossz teljesítményét is igen gyakran alulmúlják.
Az elmúlt 15 évben kötvénypiacok kimagasló, míg a részvénypiacok szintén pozitív teljesítményt nyújtottak, így fele-fele arányban európai kötvényekbe és részvényekbe történõ közvetlen befektetéssel 35% pozitív reálhozamot lehetett volna elérni. A jelentés szerint azonban a hosszú távú megtakarítási termékek ennél jóval alacsonyabb, gyakran negatív reálhozamot értek el, ami gyakorlatilag megszûnteti a nyugdíj-megtakarítások valódi értékét – állítja a Better Finance.
A jelentés szerint a unit-linked életbiztosítások is lehangoló eredményeket produkáltak, igaz, ezen termékek hozamát számos tényezõ: többek között az eszközallokáció, a tõkepiac teljesítménye, továbbá az eszközkezelõ képességei is befolyásolják.
A kiábrándítóan alacsony hozamok oka a jelentés szerint azonban másutt keresendõ: méghozzá a túl magas felszámított díjakban és jutalékokban, valamint a megtakarításokra kivetett egyre nagyobb adóterhekben.
Így néznek ki a nyugdíjhozamok országonként
A nyugdíjalapok éves átlagos reálhozama, a díjak és adók után majdnem elérte a 4%-ot Dániában, 2002-2014 között, Lengyelországban pedig meg is haladta ezt a szintet.
Ezzel szemben Bulgáriában negatívak voltak a reálhozamok mind a foglalkoztatói, mind az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében, Észtországban a tõkefedezeti nyugdíjalapoknál, Franciaországban a unit-linked életbiztosításoknál, Olaszországban szintén a unit-linked termékeknél, Lettországban az állami nyugdíjalapoknál, Szlovákiában a magánnyugdíj-pénztáraknál, Spanyolországban a unit-linked termékeknél, Hollandiában pedig az életbiztosítási termékeknél.
Mindezt, különösen a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a magas, legtöbbször nem is nyilvános jutalékok és díjak okozzák, ami számos országban arra késztette a hatóságokat, hogy törvényileg maximalizálják az egyes nyugdíjcélú termékeknél alkalmazott díjakat.
Ami pedig a jövõt illeti, az sem tûnik túl fényesnek a Better Finance szerint, miután a kötvényekre jellemzõ évtizedes bika piac hamarosan véget, a kamatlábak pedig történelmi mélypontjukon vannak, márpedig a nyugdíjpénztárak az elmúlt 15 évben jelentõsen növelték kötvénykitettségüket.
A Better Finance tíz olyan kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedést is megnevez jelentésében, amelyek javíthatnának az európai háztartások hosszú távú megtakarítási helyzetén, továbbá a munkahelyteremtést is elõsegítené. Ezeket az intézkedési javaslatokat az Európai Bizottságnak is bemutatta. A szervezet szerint a Tõkepiaci Unió (CMU) nemrég bemutatott cselekvési terve egy megfelelõ irányba tett lépésnek tekinthetõ, azonban a közvetített (csomagolt) befektetési termékek hosszú távú nettó hozamainak javítása érdekében ennél sokkal több erõfeszítésre lenne szükség, méghozzá sürgõsen.
Az EU által kezdeményezett egységes páneurópai nyugdíjtermék (PEPP) bevezetése, amely egyszerû és költséghatékony, a megtakarítások hosszú távú vásárlóerejét megvédõ nyugdíjat jelenthetne, szintén üdvözlendõ a szervezet szerint, ugyanakkor a tagállamoknak óvakodniuk kellene a kedvezõtlen adókörnyezet megteremtésétõl.